Az igazi pálinka válságban is kelendő
A friss gyümölcsöt aszalt és párlattá alakított formájában is hasznosító, ágyaspálinkákat készítő újszilvási Bolyhos főzde például kajsziból, cigánymeggyből vár az idén különösen jó minőséget - más körzetekben a kajszi sok fejtörést okozott -, és a most cefrézett birsük ízanyaga és cukorfoka is ígéretes. Trepák János, a kiskőrösi Petőfi pálinkák mestere is a szeszipar gyümölcspiaci helyzetének javulását érzékeli, de egyúttal figyelmeztet is: ha továbbra is csak belőlük élhetnek a termesztők, akkor nem biztos, hogy megéri nekik,
és előbb-utóbb ritkulnak a gyümölcsösök. (A főzdéknek ugyanis általában akkor ideális a termés, ha kissé "túlérett", és hosszabb szállítást már nem bír ki: ez az oka, hogy a főzőmesterek szeretik maguk meghatározni a szedés idejét.) A magyar gyümölcs persze átlagos évben is messze a legjobb sav-cukor összhangot adja a lepárlóknak.
A ma már hungarikumként számon tartott pálinka a legjobb úton halad afelé, hogy igazi sikertörténetté váljon. A kiváló alapanyagon és a tradíción túl most már az uniós védelem és az állami szabályozás is támasztékul szolgál. Míg az ezredforduló után a pálinka szó használatára nyert Magyarország európai oltalmat, tavaly óta már magát az italt is földrajzi jogvédelem illeti meg. Eddig hét pálinkafajta pedig helyi eredetvédelmet is kapott: ezek csak meghatározott körzetben termett gyümölcsből ugyanott főzhetők. Közülük az idén a miskolci Prekop Pálinkaház gönci barackja nyerte el az ország legjobb pálinkája címet, és a Magyar Pálinka Lovagrend is ezt választotta 2009-es zászlóspálinkájának. A nyolcadik, az évszázados tradíciót követő pannonhalmi törköly hamarosan megkapja ezt a címet. A közönségdíjat a gyulai fesztiválon ezúttal a Zsindelyes málnája, míg a bérfőzők versenyét az ürömi Pelle László feketeszederje nyerte. A Zwack-pálinkák közül a fehéreper tizenöt ország ötszáz párlatának nemzetközi versenyén, az idei World Spirits Awardon aranyérmet kapott.
Jó egy évtizede még középosztálybeli embernek irtóznia illett az éttermi "büdös" pálinkától, hiszen általában tiszta szeszből - jó esetben hivatalos úton, egyébként zugfőzdében - kreált folyadék volt az, ma pedig már elképzelhetetlen, hogy egy jó étteremben magára valamicskét is adó pincér három-négy prémium kategóriás márkát ne ajánlana az ebéd elé vagy után. A tavaly elfogadott pálinkatörvény új zárjegyet vezetett be: a megkülönböztetésként vöröses-narancs színű, látható és rejtett emblémákkal, sőt hologramcsíkkal ellátott zárszalag február óta egyértelműen jelzi, hogy gyümölcsből nyert pálinkát töltenek-e poharunkba vagy csak annak látszó pancsolmányt, ilyen-olyan fantázianevű szeszt. A törvény alapján felállították a Pálinka Nemzeti Tanácsot is. A grémium ma még az országos versenyeztetés szabályain és a minősítés érzékszervi, mégis egyértelmű kritériumain molyol, de rövidesen jóval láthatóbbá válik munkája, például a november 16-án kezdődő országos pálinkakampány során, majd december elején a pálinkanapi rendezvényeken. Várhatóan még az idén megkezdi működését a nemzeti tanács honlapja is.
A főzdék világában már most jelentkezik az új szabályok haszna. Az agrártárca uniós forrásokat is juttatott az élelmiszerpiac e területére, és ennek is köszönhető, hogy több mint ötven kereskedelmi főzdét felügyel már a VPOP. Új szeszfőzdék épülnek, a több mint ötszáz kicsi bérfőzde közül sok befektetők jóvoltából minőségi ugrásra készül. Az első pályázat olyan sikeresnek bizonyult, hogy a napokban újabb fordulót hirdetnek a vállalkozó kedvűeknek. Piros Lászlótól, a nemzeti tanács alelnökétől pedig megtudtuk: az idei ötvenmillió forintos marketingbüdzsét is megismétlik 2010-ben.
A piaci szereplők közötti versengés - mint a terület egyik szakértője megjegyezte - ma még inkább csak a hiúság vására, semmint valóságos, akár területi verseny volna. A pálinkában rejlő esélyt azonban jól jelzi, hogy már külföldi befektetők is megjelentek (például szlovákok Szabolcsban), és a magyarországi válság ellenére néhány cég forgalma nő, másoké szerényen mérséklődik, miközben a többi ágazatban nem ritka a 30-40 százalékos visszaesés sem. Akárcsak korábban a borok világában, megjelentek itt is a művészek és a celebek, s nemcsak fellépnek a sűrűsödő kóstolókon, hanem saját márkákkal is előállnak. Települési közösségek választanak maguknak a hungarikumból: az első győri fesztiválon például úgy döntöttek, a sióagárdi Savanya Géza aranyszalagos meggye lesz egy évig a város pálinkája. Az egyetemisták és a fiatal menedzserek közt, nemtől függetlenül, népszerű ital a pálesz, és a literenkénti tízezer forint körüli ár garancia lehet arra, hogy ne térhessen vissza a korábbi évtizedek pálinkaundora.
Új üzemet hozott tető alá a Zsindelyes
Negyedmilliárd forintos beruházás eredményeként fél év alatt új üzemcsarnokokkal bővítette gyártókapacitását az érpataki Papp család, a prémium pálinkák egyik vezető márkájának, a Zsindelyesnek a tulajdonosa. Több új munkahely is létrejön ezáltal az Újfehértó-közeli tanyán, és az ezerliteres, kisüsti és németes technológiára egyaránt alkalmas új főzőberendezés révén évente négyszázezer liter pálinka előállítására kész a főzde nyolcvannyolc dolgozója. Egyidejűleg százezernél több liter italt tudnak érlelni, új automata palackozósoruk pedig óránként háromezer üveget tölt meg és címkéz fel. A pénteki átadón Gráf József agrárminiszter azt mondta: a Zsindelyes korszerű élelmiszercégként alkalmassá vált az Európai Unió piacán való megmérettetésre.
