A harmadik rezsicsökkentés időpontjára, tartalmára, mértékére, módjára az erre alakult munkacsoport "nagyon belátható időn belül" javaslatot tesz - jelentette be Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára vasárnapi sajtótájékoztatóján. Az elsődleges szempont továbbra is az áram és a gáz árának csökkentése - szögezte le. Ismereteink szerint az újabb lépés bizonyosan a jövő évi választások előtt várható, mégpedig a Fidesz logikája szerint a most érvényes energiatarifákra vetítve 12,5 százalék.

Fónagy János kérdésünkre leszögezte: nem tud olyan kormányzati álláspontváltozásról, mely szerint szociális helyzet alapján különbséget terveznének tenni az árcsökkentés mértékében. Szerinte nem végrehajtható "pár ezer fürdőmedence" nyilvántartása vagy azok kiszűrése, akik nagyobb fogyasztásuk ellenére nem módosak. (A GKI korábbi kimutatása szerint a legtöbbet fogyasztó 10 százalékhoz jut a rezsicsökkentés nyereségének 30 százaléka.) Arra a kérdésünkre, hogy vállalkozások számára terveznek-e rezsicsökkentést, úgy fogalmazott, a kormány fontos célja a gazdaság versenyképességének növelése. (A nem a lakossági körbe tartozó vállalatok állami rezsitételei az Orbán-kormány alatt folyamatosan nőnek.)

Az államtitkár bejelentése szerint a kormányfő igénye az, hogy a magyar háztartások rezsiköltségei ne haladják meg az EU-átlagot. Felvetésünkre, miszerint az Eurostat adatai alapján a hazai lakossági áram- és gázárak már ma jóval alacsonyabbak az uniós átlagnál, úgy pontosított, a fizetésekhez képesti rangsort vennék alapul. Megjegyzésünkre, hogy ugyane Eurostat-jelentés szerint a fizetésekhez viszonyított magyar áramárak 2013. első félévében szintén elérték az uniós átlagot, a gázdíjfizetés pedig a vizsgált 25 tagállam közül a magyar lakosság számára a 6. legkönnyebb, leszögezte: ők máshogy tudják, szerintük a fizetésekhez viszonyított rezsiköltségek még mindig az uniós átlag felett állnak. Hozzátette, felméréseik során a magyar háztartások összesített, vagyis a többi tételt is tartalmazó közműdíjait veszik alapul. (Ilyen uniós kimutatás ugyan nem érhető el, de ha az Eurostat adatait igaznak fogadjuk el, vagyis a jövedelemarányos energiaköltségek már a november 1-i második lakossági energiadíj-csökkentés előtt elérték a kormányfő által kívánatosnak nevezett szintet, nyilván a vízszolgáltatási, hulladékszállítási és egyéb rezsiköltségek lennének az átlagnál magasabbak. Az államtitkár szavai ugyanakkor ismét az energiatételek mérséklését valószínűsítik.)

Azt az elképzelést, miszerint a közműcégek számára csak "no profit" működést enegedélyeznének, Fónagy János úgy indokolta, szerinte e cégek zöme továbbra is nyereséges lesz, amit viszont immáron kizárólag a fejlesztésekre fordíthatnak, abból a jövőben "nem vihetnének ki az ágazatból, még kevésbé az országból". Ez immáron egyértelműen osztaléktilalomra utal, ami korábbi információink szerint ellentmondhat nemzetközi, illetve uniós befektetővédelmi egyezményeknek. Ez akár egy, a magyar állam ellen indított nemzetközi per alapjául is szolgálhat. Az államtitkár ismét reményét fejezte ki aziránt is, hogy az állam rövid időn belül minél több privatizált energiavállalatot visszavásárolhat.

A tájékoztatón Fónagy János visszatekintett a rezsicsökkentés egy évére. Ennek során a lakossági energiadíjakat két lépésben 20, a víz-, hulladékszállítási, szippantási, kéményseprési, illetve PB-költségeket 10 százalékkal csökkentették. Szerinte ezt az tette lehetővé, hogy a Fidesz-kormány megszüntette az elmúlt húsz év során a közműdíjak megállapítását jellemző "üzemi vakságot", vagyis addig megváltoztathatatlannak vélt tételekhez is hozzányúlt. (Megjegyzendő, e lépésekre csak a második Orbán-kabinet, az is a választási ciklus második felében szánta rá magát.) Az államtitkár elmondása szerint a családoknak az idei rezsicsökkentési lépések évi mintegy 100 ezer forint megtakarítást hoznak. (A GKI már idézett tanulmánya szerint az élelmiszerár-emelkedés, egyes jövedéki díjas fogyasztási cikkek adóemelése, illetve a pénzügyi illetéknövelés jóval több pénzt vesz el az emberektől, mint amennyit a rezsicsökkentés hoz.)

Az adventi hangulatú eseményen Barta József, a Szimfónia Nyugdíjas Egyesület képviselője köszönő szavakkal ecsetelte a rezsicsökkentés iránt érzett hálájukat.