A kormányzati retorika szerint a „rezsicsökkentés” révén jelentős többletjövedelmek keletkeznek a lakosságnál, s ez a kiskereskedelmi forgalomban fog megjelenni. A GKI Gazdaságkutató Zrt. megvizsgálta, hogy idén az első tíz hónapban mire mennyit költöttünk, hogy a „rezsiharc” aktuális állásáról is képet kaphassunk.

A KSH adataiból kitűnik: a kormányzati intézkedések az energiaköltségek egy része, illetve a kommunális szolgáltatások tekintetében csökkentették a háztartások költéseit, az e-útdíj tovagyűrűző hatása, tranzakciós adók miatt megdrágult pénzügyi szolgáltatások, a drágább telefon, tv-szolgáltatás, cigaretta és alkohol oldaláról viszont erőteljesen növelték azokat. Nem mellesleg a társadalmi csoportok eltérő kiadási szerkezete miatt a „rezsiköltség” csökkentésének közel harmada a lakosság 10 százalékánál „landolt”, míg az emelkedő árú élelmiszerek, gyógyszerek és élvezeti cikkek miatti többletkiadás a lakosság kevésbé tehetős 80 százalékát jobban sújtja.

Emiatt az összkép nem kedvező: a magasabb jövedelmű és emiatt magasabb „rezsivel” (nagyobb ingatlannal, több berendezéssel, nagyobb vízfogyasztással, több hulladékkal) rendelkező rétegek élvezik a „harc” gyümölcseit, míg a túlnyomó többség számára a végeredmény negatív.

A GKI által közölt, a statisztikai hivatal adatain alapuló táblázat szerint a rezsicsökkentést is beleszámítva az első háromnegyed év során közel 20 százalékkal nőttek a családok átlagos kiadásai.

Összességében az év első tíz hónapjában a lakosság a GKI számításai szerint az infláció miatt 283 milliárd forinttal többet költött, mint tavaly. Ezen belül a háztartási energiára 107 milliárd, kommunális szolgáltatásokra pedig 33 milliárd forinttal kisebb összeg ment el. 20 milliárd forinttal kevesebbet kellett fizetni ruházkodási és a tartós javakra (tv, telefon, használt gépkocsi stb.), 17 milliárd forintot takaríthattunk meg az üzemanyagokon.

Ugyanakkor csak az élelmiszer összesen 114 milliárd forinttal többe került. Az üzemanyag nélkül számított közlekedési kiadásaink 43 milliárddal ugrottak meg, oktatásra pedig 11 milliárddal többet kellett kiadni.

A kormányzati adóemelések által leginkább érintett termékek esetében a drágulás különösen szembeszökő: szeszesitalokra és dohánytermékekre 142,5 milliárd forinttal, gyógyszerre, gyógyárura 17 milliárd forinttal, testápolásra, egészségügyi szolgáltatásokra 11,5 milliárd forinttal, hírközlésre 16 milliárd forinttal, pénzügyi szolgáltatásokra 130 milliárd forinttal többet kell idén költenünk ugyanannyi áruért és szolgáltatásért, mint tavaly.

Csak ezek a többletkiadások is nagyobbak, mint a megtakarítás a „rezsifronton”. A termékek széles körében még csak most kezd „begyűrűzni” az árakba az e-útdíj, illetve a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás árában a biztosítási adó - írja a gazdasági kutatóintézet.