Hogyan építsünk világcéget?
Természetesen lehetséges, de hogy ezt a kétmilliárd embert konkrétan milyen termékkel tudják elérni, az még kétséges. „Azt látjuk, hogy jelenleg mire van szükség. Lépésről lépésre haladunk. Persze az, hogy mi merre megyünk, nem csak tőlünk függ. A világ nagyon gyorsan változik, már önmagában az is hatalmas kihívás, hogy lépést tartsunk az állandó változással. Ha nem lenne új termékötletünk – miközben számos van –, akkor is egy csomó munkánk lenne pusztán amiatt, hogy a programunkkal követni tudjuk a technológia fejlődését” – ad helyzetképet Árvai Péter. Természetesen ők is tartanak a konkurenciától, de nem izgulhatnak nap mint nap azon, hogy a Google vagy a Microsoft milyen megoldással áll elő. Az ő sikerük a saját képességeiken múlik, s nem azon, hogy mások mit csinálnak. Nekik a saját, hatékonyan működő szolgáltatásukra kell koncentrálniuk.
Egy olyan cégről van szó, amelynek évente duplázódik az alkalmazotti létszáma – jelenleg huszonhat országból százhatvanan dolgoznak a Preziben. Ez azt jelenti, hogy miközben az ember egy terméket épít, ezzel párhuzamosan egy szervezetet is létrehoz. A tévedésnek nagy a tétje, de ettől izgalmas az egész. A fejlesztő szerint az emberek többsége azt hiszi, hogy a sikeres cégek hosszú-hosszú évek alatt jönnek létre. Tévedés. Ma az ötszáz legsikeresebb cég átlagéletkora 18 év – a Google a sikeresek között egy átlagos korú vállalkozás. Azok a sikeres cégek, amelyek állandóan újra feltalálják magukat. A Google az utóbbi időben nemcsak keresőprogramokkal foglalkozik, hanem kocsit vezető rendszert épít, szemüveget készít, egészségügyi ellátást szervez. Egy sokkal kisebb körön a Prezi is ezt teszi. Újabb és újabb platformokon jelennek meg újabb és újabb prezentációs megoldással.
Kérdés, hogyan tudnak folyamatosan kreatívak lenni? Van erre egy bejáratott technika, vagy erre születni kell? Árvai Péter szerint egy cégvezetésnek kell olyan környezetet teremtenie, hogy a munkatársak kreatívak legyenek, hogy érezzék, komoly értelme van a munkájuknak. „Mi ezt úgy fogalmaztuk meg, hogy azért létezik a Prezi, mert mi arra inspiráljuk az embereket, hogy több emberrel megosszák ötleteiket. Azt hisszük, hogy amikor ez az ötletmegosztás történik, akkor a jó irányba terelődik a világ, felgyorsítjuk a pozitív dolgok térhódítását. Amikor egy rákkutató másokkal megosztja felfedezését, akkor mi arra gondolunk, hogy teljesítjük missziónkat.”
Árvai Péter tudja, hogy a jó vezetőnek olyan embereket kell találnia, akikből kihozhatók a kreatív ötletek –az informatikában az ötletekre való nyitottság egyébként is alapvető. De hogy milyen a légkör a cégnél, az döntően a vezetéstől függ. Neki kell olyan munkahelyi kultúrát teremteni, ami felszabadulttá teszi a kollégát, aki autonóm módon dolgozhat, gondolkozhat. Ha belső motiváció, s nem külső kényszer miatt dolgozol, sokkal jobb és érdekesebb az eredmény. Ha újragondolsz addig evidensnek tartott rendszereket, gondolatokat, ha bebizonyítod, hogy neked van igazad, akkor sikerre kell jutnod egy jó munkahelyen. Árvai Péter meggyőződése: a gyorsan változó világban egyre fontosabb a jó ötlet és egyre kevesebbet ér a jól bevált munkamódszer. Ha utóbbi módon működsz, mások leelőznek, és kiszorulsz a piacról. Folyamatosan csúcsra kell járatni a rendszert, mert a verseny nyílt, bárki bármikor bekapcsolódhat egy jó ötlettel. Mindenkinek van esélye. Egy országnak is. Erre nagyon jó példa Észtország. Az emberek ott sem hittek a jövőjükben, de belátták, hogy versenyképesek a világpiacon, ha használják a kreativitásukat, miután a Skype ott épült fel. A The Economist nem véletlenül jelölte a kontinens leginkább vállalkozó nemzetének az észteket. Nekünk (Magyarországnak) sem az kellene legyen a célunk, hogy elérjük mondjuk a francia nívót, hanem az, hogy a világ élvonalába kerüljünk. Ehhez teret kell adni az embereknek. Jó ötletekkel, kemény munkával és némi szerencsével eredményre juthatunk.
Árvai Péternek továbbra is gondja van a magyar pesszimizmussal. Látja, hogy komoly gondokkal küzd az ország – munkanélküliség, szegénység, diszkrimináció –, de ha csak ezekre koncentrálunk, nem jutunk előbbre. Muszáj, hogy higgyünk valami jobban. A Bridge Budapest készített egy kutatást, ami azt mutatta ki, hogy a magyar fiatalok 45 százaléka elköltözne az országból. „Ha ez nem egy konkrét visszajelzés arra, hogy mire vezet a pesszimizmus, akkor nem tudom, milyen figyelmeztetés kell. Ha a fiatalok nem hisznek a jövőben, akkor ez az ország nagy bajban van.”
A gyorsan növekvő cégek esetében általános probléma, hogy olyan embert is felvesznek, akiről előbb-utóbb bebizonyosodik, hogy nem alkalmas a feladatra. Árvai Péter is alkalmazott ilyet. Most már nemcsak interjúk alapján választják ki a munkatársakat, hanem néhány napig együtt dolgoznak, hogy kiderüljön, valóban megfelelnek-e egymásnak. „Gondoljon bele, az emberek hónapokig, évekig gondolkoznak azon, hogy milyen autót vagy házat vegyenek, de a munkahelyükről – ahova elvileg hosszú évekre bejárnak – egy-két órás interjú alapján szülessen döntés?” Nagyon fontosnak tartja, hogy a Preziben őszinték legyenek, tanuljanak a hibákból, illetve elismerjék azokat. Az őszinteség jegyében bárki bármiről beszélhet vele. El is várja, hogy visszajelezzenek, mint ahogy ők is tudják, hogy a cégvezetés miként vélekedik róluk.
A jövőkép: további munkatársakat vesznek fel Budapesten, San Franciscóban és a dél-koreai irodájukban. Tudják, ahhoz, hogy elérjék a remélt kétmilliárdos felhasználókört, sokkal több ötletet, technikát kell kifejleszteni. Magas a mérce, de nem engednek a nívóból.
