A nemzetgazdaságban a bruttó átlagkeresetek 4,5, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 1,8 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit. Tekintetbe véve a szeptemberi 6,6 százalékos inflációt, 5,2 százalékkal estek a reálbérek. Hónapról hónapra kevesebbet ér a fizetés, amikor vásárolni akarunk belőle.

A mai KSH-adatra a Nemzetgazdasági Minisztérium sem igazán tudott mit mondani, illetve nem sikerült belőle kiszemezgetnie szinte semmi pozitívumot. Magyarázatként csupán annyit írtak a közleményükben, hogy "az elmúlt évben tapasztalt dinamikus növekedéshez viszonyított visszafogottabb nettóbér alakulás elsősorban a közfoglalkoztatás súlyának növekedésével magyarázható."

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője annyit jegyzett meg, hogy a gyenge bérnövekedés, illetve a csökkenő reálbérek miatt továbbra sem fenyeget belső inflációs nyomás, így amennyiben tartós marad a kockázati megítélés elmúlt hónapokban megfigyelt javulása, és kedvezőek maradnak a piaci feltételek, az MNB folytathatja a kamatcsökkentési sorozatot.

A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatása szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 219 700 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 230 000, míg a közszférában – a nem közfoglalkoztatás keretében – foglalkoztatottak 211 800 forintot kerestek. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 73 200 forint volt. Nemzetgazdasági szinten a bruttó átlagkeresetek a versenyszférában 7,1 százalékkal nőttek. A költségvetés területén a közfoglalkoztatás súlyának növekedése miatt csökkent az átlagkereset, e hatást kiszűrve átlagosan 3,5 százalékos volt a bruttó keresetek emelkedése.

A legtöbbet fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (457 200 forint), ezt az információ és kommunikáció (405 700 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) követte (387 900 forint). A legkevesebbet a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás (138 800 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás (150 800 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (159 700 forint) ágakban dolgozók kerestek.

Január–szeptemberben a költségvetési szférában a teljes munkaidősök mintegy 54 százaléka (a közfoglalkoztatottak nélküli létszám 60,3 százaléka) átlagosan 10 000 forint – az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült. Ennek hatása a közszféra bruttó jövedelmi pozícióit 1,8 százalékponttal javítja.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 142 000 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 99 100, a szellemi foglalkozásúaké 187 300) forint volt, 1,8 százalékkal (a közfoglalkoztatás hatását kiszűrve 3,5 százalékkal) magasabb az előző évinél. A versenyszférában a nettó keresetek 4,1, a közfoglalkoztatottak nélküli közszférában 1,8, a nonprofit szervezeteknél 4,6 százalékkal nőttek egy év alatt.

A versenyszféra legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásainál 1 millió 817 ezer fő volt az alkalmazásban állók száma, 34,6 ezer fővel kevesebb, mint 2011 azonos időszakában. A költségvetési szférában 749 ezren dolgoztak (14,6 ezer fővel többen az egy évvel korábbinál), közülük átlagosan 88 ezren közfoglalkoztatás keretében. A közszféra átlagkeresetének szintjét is befolyásoló teljes munkaidős közfoglalkoztatottak létszáma 2012 első kilenc hónapjában több mint négyszerese volt (átlagosan 70,1 ezer fő) az előző év azonos időszakinak. Összességében a nemzetgazdaságban az 5 fő feletti vállalkozásokban, a költségvetési szférában (a közfoglalkoztatottakkal együtt), valamint a megvizsgált nonprofit szervezeteknél 2 millió 671 ezer fő állt alkalmazásban, 19, 6 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.