Zuckerberg felrobbantotta az internetet, de a történet mégsem annyira kerek
A cél az emberi életminőség javítása és az egyenlőségért vívott küzdelem. A pakett értéke 45 milliárd dollár – ez átszámítva az éves magyar GDP harmada. Zuckerbergék kevesebb mint kétmilliárd dollár értékben tartanának meg papírokat. A bejelentés után a Facebook-részvények árfolyama 2,76 százalékkal emelkedett, ami Zuckerbergnek és családjának azonnal 438 millió dollárt hozott.
Az bizonyos, hogy Zuckerberg nagy adományozó, és kétségtelen, hogy a bejelentését követően is komoly pénzeket fog jótékony célre adni, ám a történet mégsem annyira kerek. Az ajánlat ugyanis arról szól, hogy három éven át évi egymilliárd dollár értékű papírt ad az alapítványnak, a teljes csomag csak apránként kerül át a szervezethez. Mivel Zuckerberg 31 éves, néhány évtizedig még biztosan megtart magának egy nagyobb szeletet cégéből. Lányának levelében azt írta, jó ideig szeretné még megőrizni a többségi irányítást. Jelenleg a Facebook-papírok 54 százalékát birtokolja, tehát a gigafelajánlás javát ez jó időre parkolópályára teszi. Ennek fényében nem tudni, mennyit fog érni a 45 milliárdos pakett adott hányada tíz, húsz vagy harminc év múlva – hiszen Zuckerberg nem pénzt, hanem részvényt ajánlott fel. Ismerve a technológiai iparág változásának gyorsaságát, az sem kizárt, hogy addigra elfelejtik azt is, mi volt az a Facebook.
Az alapítvány ráadásul nem klasszikus adományozó szervezet lesz, hanem LLC, mondta a család szóvivője a Gawkernek. Vagyis gazdasági társaság. Ez azt jelenti, hogy az átadott eszközökből innovatív cégeket, fejlesztéseket lehet majd támogatni. Az emberiség jobbítása érdekében az egyik cél az, hogy az internet-hozzáférés könnyebb és gyorsabb legyen. Akkor persze a Facebook is gyorsabban fut majd. Könnyű belátni, hogy az effajta fejlesztésekből az aktuálisan felkarolt csoportok mellett a vállalatok is profitálhatnak – nem is keveset.
A kritikus szemléletéről híres Gawker ugyanakkor nem ezt az aspektust ostorozta, hanem a célokat. A szerzők szerint elég zavaró, hogy Zuckerberg mindent a szoftverek fejlesztésével akar orvosolni – a fejfájást és az írástudatlanságot is. Márpedig a milliárdos korábbi jótékonykodásai nem feltétlenül őt igazolják.
A legemlékezetesebb projekt egy kísérleti iskola volt, amelyet a Facebook-vezér 2010-ben talált ki. Összesen százmillió dollárt szánt a programra, amely a többi között interaktív oktatást hirdetett, ám rövid idő alatt befuccsolt. Akkor Zuckerberg bevallotta, hogy hibákat követett el, amelyekből sokat tanult. Azóta összesen 1,5 milliárd dollár értékben jótékonykodott, ami még az USA-ban is figyelemre méltó teljesítmény.
A Zuckerberg házaspár a kislány születése előtt nem sokkal a Giving Pledge mozgalomhoz is csatlakozott. Amerika szupergazdagjai ebben a csoportban azt vállalják, hogy teljes vagyonuk minimum felét jótékony célokra ajánlják fel. Bill Gates, Warren Buffet tőzsdeguru vagy Soros György jellemzően családi alapítványainak adja majd át vagyonát. Arról, hogy Zuckerbergék miképpen teszik majd meg ezt, még nem nyilatkoztak.