A Világgazdaság napilap által szervezett csütörtöki budapesti konferencián a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke hangsúlyozta: "a világ a hitelességre épül, és éppen e fundamentumról" állít ki Magyarországról rossz bizonyítványt a piac. Az államháztartási folyamatokról elmondta: 2011-ben GDP-arányosan egyszázalékos többlet várható, ugyanakkor ha az egyszeri bevételi és kiadási korrekciós tételek is a mérlegbe kerülnek, akkor az úgynevezett, és az EU által leginkább figyelt ciklikusan igazított strukturális deficit 6 százalék. Ez a mutató 2009-ben 2 százalékos hiányt jelzett – tette hozzá.

Vértes András szerint szükséges, de nem elégséges, hogy Magyarország hitelmegállapodásra jusson az IMF–EU párossal, emellett a magyar pénzügyi szektor megrendült stabilitását is helyre kell állítani, javítani kell a bankok hitelezési képességén.

A magyar pénzügyi szektor megrendült stabilitását nemcsak a nemtörlesztő devizahiteleken elszenvedett veszteség, illetve a szükséges céltartalékképzés magyarázza, hanem a hibás és érthetetlen végtörlesztési szabályozás is – hangsúlyozta Vértes András. Véleménye szerint ugyanis a végtörlesztés lehetőségével elsősorban a magas jövedelműek képesek élni, akik mint jó adósok ezáltal kikerülnek a bankok portfóliójából, ahol viszont a maradó adósportfólió romlik.

A végtörlesztés nyomán a bankok 100-200 milliárd forint veszteséget kénytelenek elszenvedni, tőkemutatóik romlanak, amelynek nyomán a bankok kockázati felárai emelkednek, és ez a kamatok emelkedéséhez nyitja meg az utat – mondta. A válság előző szakaszában, 2008–2009-ben a magyar bankok megközelítőleg összesen ezermilliárd forint céltartalékképzésre kényszerültek, illetve tőkepótlásra szorultak, ehhez járul hozzá a 2010–2012 közötti folyamat, amikor a bankadó, a végtörlesztés és a szükséges tőkepótlás miatt további 700-1.000 milliárd forint veszteséggel számolhatnak – fogalmazott Vértes András.

Mindezek nyomán a bankok hitelezési képessége csökken, márpedig hitel nélkül nincs gazdasági növekedés – összegezte a GKI elnöke.