Az ellenszavazatot a Magyar Nemzeti Bank elnöke – Simor András – tette. Járai Zsigmond és Domokos László ÁSZ-elnök, a két másik tag tehát a makropályával alapvetően egyetértett, azt megalapozottnak látta. Észrevételeket azért tettek, megemlítve, hogy főként az euróövezeti növekedés lelassulása miatt jelentős kockázatok övezik a büdzsét. Járai Zsigmond gyakorlatilag megismételte a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által egy hete ismertetett számokat, egyedül a foglalkoztatási prognózist nevezte túl optimistának.

Egy tételt külön is kiemelt Járai, 95 milliárd forintos tartalékfeltöltésre van szerinte szüksége a jegybanknak az idén a várható veszteségei miatt szükséges tartalékfeltöltési kötelezettség teljesítéséhez. Ezt még az idén meg kell tennie a kormánynak, ellenkező esetben 0,3 százalékponttal növekszik az eredetileg 2,5 százalékra belőtt GDP-arányos költségvetési hiány. Azt nem neki kell megmondania, hogy erre honnan teremtsen pénzt a kormány - felelte az ezt firtató kérdésre a volt jegybankelnök.

Járai szerint adóemelésekre és új adófélék bevezetésére lesz szükség, mert a központi kiadások tovább már nem csökkenthetőek. Az azonban nem a KT feladata, hogy konkrét javaslatokat tegyen a kormánynak arra, hogy milyen adókkal foltozza be a tátongó lyukakat. Az adórendszerben végrehajtandó változtatásokkal kapcsolatban sem foglaltak állást, Járai pozitívumként értékelte, hogy csökken az állami újraelosztás, az államadósság, a költségvetési hiány. Üdvözölte, hogy 240 milliárd forinttal nagyobb tartalékkal indul neki 2012-nek a kormány.

A kormánynak a 2012-es költségvetési törvényjavaslatot és az annak megalapozását szolgáló jogszabálymódosításokat - eredetileg szeptember végéig kell az országgyűlés elé terjesztenie – legalábbis saját menetrendje szerint. Az időpontot kőbe véste a kabinet, ez viszont azzal jár, hogy a sorozatos csúszások miatt a büdzsé tanulmányozására és a betarthatóságára vonatkozó számítások elvégzésére az előzetes véleményezési joggal felruházott Költségvetési Tanácsnak alig marad ideje.

A büdzsével szemben szakmai alapon kritikus véleményeket megfogalmazó, s emiatt – „takarékossági okokból” – az év elején szélnek eresztett, Kopits György vezette szervezet utódjára nagy felelősség hárul. A hivatalosan szakértői stáb nélkül működő, Járai Zsigmond MNB felügyelőbizottsági elnök vezetésével, Domokos László Állami Számvevőszék-i elnökből és Simor András jegybankelnökből álló testület számára az előírt tizenegy nap helyett bő egy hét állt a rendelkezésére, hogy kielemezze a javaslatot.

Észrevételeiket a kormánynak elvileg szerdán kellett volna tárgyalnia és majd a szükséges kiegészítésekkel együtt visszaküldenie a KT-nek, amelynek hat napja lett volna a kormány reakcióinak tanulmányozására. Ez az idő nyilván néhány napra zsugorodik, hogy a költségvetési csomagot időben tudják a parlament elé vinni. Ám ha a KT semmilyen kifogást sem támaszt a javaslattal szemben, az azonnali zöld utat kap, így rövidülhet az ügymenet.

A KT összetételében hangsúlyos arányeltolódás mutatkozik a Fidesz irányába, hiszen Járai Orbán pénzügyminisztere és jegybankelnöke is volt, míg Domokos a párt képviselőjeként kapta meg 12 évre ÁSZ-elnöki posztot. S miután egyszeri többség szükséges a határozathozatalhoz, a harmadik tagra gyakorlatilag nincs is nagyon szükség.

A Költségvetési Tanács feladata most arra szorítkozik, hogy megvizsgálja a büdzsé tervezetét, ellenőrizze, hogy az abban foglaltak az államadósság csökkentésével, mint célkitűzéssel összhangban vannak-e. Ha ez nem teljesül, akkor a költségvetési tervezetet meg is vétózhatják – de csak a 2013-ast, mivel ezt a jogot csak az új alaptörvény 2012 január elsejei hatályba lépésével kapja meg a testület. Amíg hazai össztermék arányában mért államadósság az 50 százalékot meghaladja, addig csak olyan költségvetés mehet át a KT-n, amely ennek a csökkentését szavatolja.

Az Orbán-kormány ezt a szabályt szem előtt tartva tervezi a büdzsét, s túl nagy rizikót nem vállalva 73-ről 72 százalékra mérsékli a GDP-arányos államadósságot. A KT egyébként kormánybuktató jogosítvánnyal is fel lesz ruházva, hiszen ha március 31-ig nem lesz a tárgyévre elfogadott költségvetése az országnak, akkor a köztársasági elnök feloszlathatja a parlamentet és új választások írhat ki.