A közlemény szerint a versenyhatóságtól szerdán érkezett meg az engedélyező határozat.Tavaly év végén a magyar állam 73,84 százalékos tulajdonrészt szerzett a részvényenkénti 815 forintos ajánlattal, ez összeségében az állam számára 76,97 százalékos szavazati arányt biztosít a Rábában.

Az üzlethez szükséges forrást az állam kormányzati tartalékából biztosították. Ennek keretében az MNV részére 13,4 milliárd forintot utaltak át. Ezt azonban nem teljes egészében használták fel, a felajánlott mennyiség alapján a kormány végül 8,1 milliárd forintot költ az üzletre.

Ebből az összegből viszont csupán 6,3 milliárd forint kerül majd az államháztartáson kívülre. Az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) kezelésében lévő nyugdíjvagyonban ugyanis 16,2 százalékos Rába-részvénycsomag volt, amely csaknem 1,8 milliárd forintot ér.

Ennek ellenértékét az MNV az ÁKK számára utalja át, vagyis lényegében házon belül mozog a pénz - jegyezte meg december közepén tartott, az ügylet eredményét ismertető sajtótájékoztatóján Polacsek Csaba, az MNV Zrt. társasági portfólióért felelős főigazgatója.

A malájziai hátterű DRB-Hicom 10,9 százalékos tulajdonrészét adja el - erről egyébként a felek már az ajánlattételi időszak alatt, novemberben megállapodást kötöttek. Ezen felül körülbelül 26 százalékot tett ki az intézményi felajánlás, és mintegy ezer magánszemély is úgy döntött, hogy eladja részvénycsomagját, amelynek súlya összesen 21 százalékra tehető.

Az ügyletre biztosított 13,4 milliárd forintos keretből megmaradt mintegy ötmilliárd forint visszakerült a költségvetésbe.

A járműipar stratégiai jelentőségű ágazat és így a foglalkoztatás növelésében, valamint a kis- és középvállalkozások termelésbe vonásában is meghatározó szerepet játszik – hivatalosan ezzel indokolták a Rába állami tulajdonba vételét.

Rába szerkocsi 1923-ból