Az idei első nyolc hónapban a magyarországi kivitel forintban számolt értéke 15 847 milliárd forint volt, amely kétszázalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest – derült ki a KSH adataiból. A behozatal január és augusztus között ugyanekkora mértékben gyarapodott, és elérte 14 484 milliárd forintot.

Magyarország messze legfontosabb külkereskedelmi partnere az Európai Unió: az export 77 százaléka a közösség országaiba megy, míg az onnan érkező import aránya megközelíti a 71 százalékot. Bár az unión kívülre irányuló kivitelünk az átlagnál nagyobb arányban, 2,8 százalékkal nőtt tavalyhoz képest, a behozatal ennél nagyobb mértékben, 3,1 százalékkal bővült.

A kormány külgazdasági stratégiájában hangsúlyos szerepet kapó keleti nyitás azonban egyelőre nem hozza a várt eredményeket. Az ázsiai országokba irányuló export forintban számolt értéke másfél százalékkal csökkent 2012 első nyolc hónapjához képest. Az egyenleg mégis javult: az onnan érkező import ugyanis ennél nagyobb mértékben, 5,6 százalékkal zuhant. Az egyenleg így javult tavalyhoz képest, ám továbbra is mínuszos. Az ázsiai országokból a január-augusztusi időszakban 742 milliárd forinttal több áru érkezett hozzánk, mint amennyit mi értékesítettünk ott.

Legnagyobb távol-keleti piacunkra, Kínába ugyan csaknem 14 százalékkal nőtt a magyarországi export, ám az onnan hozzánk irányuló áruforgalom is öt százalékot meghaladó mértékben gyarapodott, s mivel az import csaknem háromszor akkora, mint a kivitel, így az egyenleg nem javult tavalyhoz képest. Második legfontosabb partnerünk, az Arab Emírségek esetében 6,6 százalékkal nőtt a magyar export, az import viszont csaknem a háromszorosára ugrott egy év alatt.

Orbán Viktor miniszterelnök minapi indiai látogatásának indokoltságát a KSH adatai is alátámasztják. A világ második legnépesebb országába irányuló magyar kivitel egy év alatt csaknem a harmadával zsugorodott, de a behozatal értéke is közel hat százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.

Az Európán belüli legnagyobb keleti exportpiacunk, Románia esetében a magyar kivitel öt százalékkal mérséklődött egy év alatt, a külkereskedelmi egyenleg azonban még így is javult, köszönhetően az import nyolc százalékot közelítő esésének. Oroszország esetében viszont romlott az energiahordozók importja miatt amúgy is jelentős hátrányunk. Bár a magyar export 4,6 százalékkal gyarapodott, de a több mint kétszer nagyobb behozatal ennél is nagyobb mértékben, csaknem öt százalékkal nőtt.