Az IMF - amely alig fél éve még jelentéktelenséggel küzdött, nem volt szüksége senkinek a segítségére - eddig mintegy 50 milliárd  dollárt kölcsönzött a globális válság által sújtott országoknak. Mint Andrew Howell, a Citigroup bankcsoport feltörekvő piaci  elemzője kifejtette: az ukrán és a fehérorosz valuta az IMF-hitelek  ellenére romlik, e két országban mélyül a recesszió, Szerbiában és  Magyarországon viszont sikerült némi sikert elérni, stabilizálódni  látszik a fizetőeszköz.

A 185 tagú IMF várhatóan nagyobb hatalomhoz jut: a fejlett és  fejlődő országok a heti G20-as londoni találkozóján várhatóan döntés  születik arról, hogy 250 milliárd dollárt pumpálnak a washingtoni  székhelyű pénzintézetbe a készletek bővítésére.

Továbbra is kérdés azonban, hogy az új arculatú IMF hatékony  lehet-e a válság leküzdésében. Az bizonyos, hogy a hitelekért  cserébe azelőtt mélyreható gazdasági átalakításokat követelő  intézmény mostanra enyhített szigorán, kevesebb feltételt szab a  segélynyújtáshoz. Mint Marek Belka korábbi lengyel kormányfő, az IMF  európai politikájának irányítója rámutatott: a Valutaalap már nem  fundamentális változásokat akar elérni a megsegített országokban,  hanem arra törekszik, hogy a meggyengült gazdaságokat "átsegítse a  folyó túlpartjára".

A vezető amerikai üzleti napilap szerint az IMF átalakulásának  kritikusai is akadnak, akik szerint a Valutaalap a könnyű hitelekkel  elszalasztja a lehetőséget, hogy nyomást gyakoroljon a szükséges  változtatások végrehajtására. A bírálók között van Holtzer Péter magyar nyugdíjreform-szakértő is, aki csalódottságának adott hangot  amiatt, hogy az IMF nem követelte a magyar kormánytól a túl  nagyvonalú nyugdíjrendszer, valamint a méltánytalan adórendszer  átszabását a tavalyi 15,7 milliárd dolláros hitelkeretért cserébe.