Mennyit fogyaszt egy negyven tonnás kamion? - Wáberer György álmából felébresztve is tudja a választ. Már öt éve, hogy haját rövidre vágatta, farmert húzott, szemét napszemüveggel takarta a legnagyobb magyar közúti fuvarozó cég tulajdonosa, aztán felmászott Franciaországba tartó egyik vontatója vezetőfülkéjébe. Álruhás útján tapasztalatokat akart szerezni, és célját el is érte. Párizsból teherautó helyett repülőgéppel tért haza, táskájában három oldal apróbetűs feljegyzéssel.

Már útközben eldöntötte: vezető munkatársait kötelezi az övéhez hasonló kamio­nos tanulmányi kirándulásokra. Saját példáján okulva remélte, hogy a kocsikísérők ülésén utazva cége menedzsmentjének tagjai is olyan ismeretekkel gazdagodnak, amelyeket az íróasztal mögött sosem szerezhetnek meg. Az 1600 kilométeres túrán gyűjtött ismeretek seregnyi átszervezéshez adtak ötletet. Voltak élményei, amelyeket mások javára fordíthatott.

Inkognitóban meggyőződött arról is: nemcsak szóbeszéd, hogy a kamionosok ügyeskednek, és saját hasznukra fordítják az üzemanyag-megtakarítás lehetőségét. A trükközést nem hagyta szó nélkül, de büntetések helyett inkább kifizeti sofőrjeinek a megspórolt üzemanyag árát. Így mindenki jól jár - a gépkocsivezetők legálisan jutnak plusz jövedelemhez, a társaság pedig számolhat a megtakarításokkal. Sőt, amikor a kormány az ilyen jövedelmeket meg akarta adóztatni, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének elnökeként kiharcolta, hogy ez a tétel havi százezer forintig adómentes maradjon a sofőrök számára.

Az 53 éves üzletember hosszú utat tett meg a szakmai csúcsig.

- Sosem álmodtam arról, hogy több autóm is lesz - emlékszik vissza Wáberer György, aki bár limuzinnal jár, saját bevallása szerint személyes használatú gépkocsira nem költene sokat. - Ha az ember százszámra veszi a kamionokat, a gyártók mindig megörvendeztetik egy jó személyautóval - árulja el titkát.

Sátoraljaújhelyen töltött gyermekéveiben azonban még kisautókat sem kapott, helyettük inkább a csínyek kötötték le - köztük az, hogyan lóghatna meg az óvodából. Barátai, de főleg a kislányok előtt, azzal a Chester­field cigarettával villogott, amit keresztanyja küldött az édesapjának Amerikából.

Vallásos neveltetése ellenére az általános iskola felső tagozatában őrsvezetőnek nevezték ki az alsósok mellé. Mozgalmi munkája azonban tiszavirág életűnek bizonyult: első említést érdemlő ténykedése ugyanis az volt, hogy elvitte őrsét a helyi kórház kertjébe cseresznyézni. Lebuktak. Wáberer György pajtást pedig lefokozták.

Sárospatakon töltött gimnáziumi évei alatt tovább feszítette a húrt. A konzervatív iskola és a lakhelyéül szolgáló kollégium felügyelő tanárai gyakran móresre tanították. Ellátták a baját, mert a második emeleten lakó lányok után leskelődött, de hosszú haját sem tűrték az intézményben. Legtöbb kon­fliktusát azonban annak köszönhette, hogy fiatal matematikatanárának is az a lány tetszett, akinek ő udvarolt. Mivel a „harcra" a dolgozatírások és a táblánál zajló felelések adtak alkalmat, a tanárával versengő diák kénytelen volt többet tanulni, hogy bizonyítson. A győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán derült csak ki, hogy a vetélkedés jót tett Wáberernek. A reáltárgyak legalábbis könnyen mentek. Igaz, az olyan humán tárgyakból, mint a tudományos szocializmus, csak hatalmas erőfeszítések árán sikerült levizsgáznia.

Belátta, hogy erőfeszítésekre továbbra is szüksége lesz. Az 1980-as moszkvai olimpiára Magyarországon ötpróba versenyt hirdettek, amelynek nyertesei között ingyenes moszkvai utazást sorsoltak ki. Elkezdett hát edzeni a maratoni távra. Az első próbálkozások során már az ötödik kilométernél rosszul lett, mégis mindig befejezte a távot, ahogyan aztán később is, sokszor. Az olimpiára ezzel együtt nem jutott ki.

A közlekedésmérnöki diploma megszerzése után a 3. számú Volán vállalatánál kezdte pályafutását. Fél év múlva azonban irányt váltott. Számítástechnika iránti érdeklődését a vállalatnál nem tudta kiteljesíteni, ezért Budapestre költözött és beiratkozott a SZÁMALK rendszerszervező szakára, majd az ott megszerzett végzettséggel a Volán Elektronikánál helyezkedett el. Nyolc éven keresztül a társaság számítógép-rendszerének fejlesztésébe temetkezett bele. Munkájából csak akkor „nézett fel", amikor 1986-ban ajánlatot kapott - a Volán Tefu kérte fel számítógép-hálózatának kiépítésére.

Oláh Ottó több mint húsz éve találkozott először Wábererrel. Az akkor hatvanas évei végén járó könyvvizsgálót egy barátja kérte meg, hogy lássa el üzleti tanácsokkal az ifjú volánost, akiből - mint a most kilencven éves Ottó bácsi bevallotta - nem nézte ki a sikeres nagyvállalkozót. Szerinte üzleti érvényesülésében sokkal nagyobb szerepe lehet intelligenciájának, kockázatvállalási hajlandóságának, kitartásának és intuíciójának, mint közgazdasági felkészültségének.

A könyvvizsgáló tanácsaira Wáberer Györgynek első cége megvásárlásánál volt szüksége. Az egymillió forintos kft. bekebelezését aztán jóval nagyobb falat, a Volán Tefu­ privatizációja követte.

A fuvarozó vállalat magánkézbe adásának első kísérlete a társaság informatikai irodavezetői székében érte. Nem volt tagja a menedzsmentnek, de minden információ­nak a birtokában volt feladatköréből adódóan, így tisztában volt a cégben rejlő lehetőségekkel. Kapóra jött, hogy a vállalatot többször is próbálták eladni, de megvásárlása senkit sem érdekelt.

A harmadik privatizációs pályázaton Wáberer György és befektető társai a cég menedzsmentjének ajánlatában szereplő összeg dupláját, 540 millió forintot kínáltak a több mint egymilliárdos adóssághegyet görgető vállalatért. Ha ők akkor nem privatizálják a Volán Tefut, felszámolták volna, több száz ember került volna utcára, és ki tudja, mi lett volna a sorsa a gépparknak, az egyéb értékeknek.

Pénzük azonban nem volt. Annyira nem, hogy még a vételár elvárt tíz százalékát sem tudták letenni saját erőből az Agrobank által folyósított E-hitel mellé. Egyikük bankhitelt vett fel, Wáberer a lakását adta el a ráeső rész előteremtéséhez.

A felesége a győzelmi pezsgőbontásra és az azt követő egzisztenciális félelmekre, álmatlan éjszakákra egyaránt emlékszik. Férjével 19 éve, éppen vállalkozói karrierje elején ismerkedett meg. Mária a Volán Tefu megvásárlásakor első gyermeküket várta. A ma már három gyermekes anyuka tűzön-vízen, üzletkötések, cégvásárlások egész során és hat költözésen át férjével tartott. Megszokta, hogy Wáberer reggel hat előtt kel, és rendszerint este nyolc után tér haza. Szabadidejében nemcsak a Waberer's Csoport vendégházába, a Zemplén megyei László-tanyára vagy sízni tart vele - négyezer méter magasan együtt ugrottak ki a repülőgépből és próbálták ki az ejtőernyőzést is.

„Ha könnyű lett volna, más is megcsinálta volna" - vélekedik Wáberer György. A Volán Tefu rendbetételére, milliárdos adósságának visszafizetésére három éve ment el. Befektetései hasznát több mint egy évtizede cégvásárlásokba és a vállalatbirodalom gyarapításába forgatja vissza. Veszteséges fuvarozó és logisztikai vállalatok tucatjait vásárolta fel. Amikor ezeket nyereségessé tette, a haszonból ismét vásárolt. Ez teremtette meg a hátterét, hogy a Volán Tefu csoport 2002-ben megvásárolja a nála tízszer nagyobb Hungarocamiont. De Wáberer a legnagyobb befektetőként részt vett a Budapesti Intermodális Logisztikai Központ beruházásában is. Üzlettársaival együtt meghatározó részesedést szerzett a Csepeli Szabadkikötőben, és önálló közlekedési biztosítót alapított.

Kikapcsolódásként három éve fest. Édesanyja nyomdokaiba lépett, aki a szülői házat csendéletekkel dekorálta. Művészi karrierre nem gondol, temperával festett tájképeit rendszerint barátainak ajándékozza.

Nem hagyott fel a sporttal sem: a triatlonozás mellett megszerezte a Vasi Vasember címet. Maratoni távokat fut, és ha teheti, naponta 30-50 kilométert kerékpározik. Tavaly ősszel részt vett a Mountain Bike Maraton versenyén, a Bükk Maratonon pedig hetedik helyezést ért el.

Mostanában új kihívások izgatják: hegyet mászik. Első nagyobb útja most január végén a Kilimandzsáró 5895 méteres csúcsára vezet majd. Vezetőnek Erőss Zsolt hegymászót kérte fel, akinek sajnálatos szlovákiai balesete sem riasztotta el a magas hegyektől. Más vezetővel, de megy. Az utóbbi hetekben erősen készül: a teraszon sátorozik, hogy szokja a hideget. Most a mínuszok is segítik.

Mindez azonban csak egy újabb kezdet. Wáberer nem éri be Afrika legmagasabb hegyével. A Himalájában, a világ tetején szeretne bizonyítani - elsősorban magának.

Waberer György