Vulkánkitörés: a veszteségeket összegzi az EU
A légitársaságoknak 1,7 milliárd dollár kárt okozott az egyhetes forgalomkorlátozás az európai légtérben – mondta szerdán Berlinben Giovanni Bisignani, a Nemzetközi Légi Szállítási Szervezet (IATA) igazgatója. Az összegzés szerint a vulkánkitörést követő három napban a veszteség naponta 400 millió dollárra rúgott, s a leállás a globális légi közlekedés 29 százalékát érintette. A légteret beborító hamu hozzávetőlegesen 1,2 millió ember utazását nehezítette, vagy akadályozta meg. Ezt persze érdemes összevetni az éves adatokkal: tavaly 2,2 milliárd utast szolgáltak ki a légitársaságok. Az ágazat azonban a múlt évben 9,4 milliárd dollár veszteséget szenvedett el, s erre az évre eleve 2,8 milliárdos további veszteséget jeleztek előre az elemzők.
A légi közlekedés hosszabb időre szakadt meg Európában, mint az amerikai terrortámadások után, 2001 őszén. Bisignani sürgette a kormányokat, hogy a kilenc évvel ezelőtti példa nyomán – amikor az amerikai kabinet ötmilliárd dolláros támogatásban részesítette az iparágat – most hasonló mentőakcióval segítsék a talpra állást. Ám a Lufthansa máris jelezte, nem kér pénzt, mert a következő hetekben a halasztott utazások miatt száz százalékos kihasználtságra számítanak, s a kiesett bevétel egy része úgyis befolyik a kasszába.
Az Európai Bizottság megkezdte a hatások általános felmérését. Almunia versenyügyi biztos már érzékeltette: a hatóság gyorsan elbírálná a légitársaságoktól érkező esetleges igényeket, ám a döntés során az uniós állami támogatási szabályokból indulnak majd ki, vagyis az esetleges segítséget például nem lehet burkolt szerkezetátalakítási programokra fordítani. Figyelembe veszik azt – hangzott el szerdán a Bizottság szokásos napi tájékoztatóján –, hogy hány jegyet váltottak vissza az utasok az utóbbi napokban. De ez a kérdés nem hozható összefüggésbe azzal, vajon hogyan kezelték a légitársaságok a válságot, miként bántak az utasokkal. Az esetleges állami támogatástól elválasztandóak tehát azok az aggodalmak, amelyekről Sim Kallas közlekedési biztos számolt be, hogy az uniós polgárok számos társaság magatartását kifogásolják. Mint Helen Kearns szóvivő utalt is rá, a Bizottság arra kéri a nemzeti hatóságokat, szigorúan ellenőrizzék, hogy a légitársaságok betartották-e az európai előírásokat, megfelelően tájékoztatták-e az utasokat a jogaikról, visszafizették-e a teljes jegyárat, vagy átfoglalták-e a helyet más járatra, s eleget tettek-e az ellátási kötelezettségeiknek.
Az utasokat ért károkat azonban nehezebb lesz összegezni, mint az egyéb gazdasági veszteségeket. A légitársaságok mellett a repülőterek, a vámmentes üzletek is tetemes kiesést könyvelnek el. A spanyol turizmust például az első számítások szerint 252 millió eurós kár érte. A légi szállítás megszakadása miatt több autógyár (a BMW, a Daimler, a Nissan) is a termelés korlátozására kényszerült az alkatrész-ellátás akadozása miatt. De szakértők úgy vélik, a rugalmas foglalkoztatási rendszerek miatt hamar utolérik magukat. S élelmiszerhiány ugyan nem keletkezett, de nem érkezett egy héten át zöldség, gyümölcs, hal a fejlődő országokból. Mint ahogy nem indultak szállítmányok például a közel-keleti olajországokba. Belgiumban a Festin Aquatique nagykereskedő kénytelen volt a kanadai homár helyett friss franciát kínálni a szupermarketeknek, de 50-60 százalékkal drágábban.
A Goldman Sachs elemzése szerint a légi közlekedés az eurózóna nemzeti össztermékének 0,2 százalékát teszi ki, de a kiesett forgalom egy részét sikerült átterelni a vasútra, az országutakra és teherhajókra. Így a második negyedévben e leállásnak alig lesz érzékelhető hatása a GDP-re, hacsak nem élénkül az izlandi vulkán tevékenysége, vagy nem tör ki a közelben lévő Katla, amely a tudósok szerint sokkal nagyobb fennakadásokat és mezőgazdasági károkat is okozhat.
