A magyar bankrendszer jelenleg a Standard & Poor's  BICRA-osztályozásának 6-os kategóriájában van az 1-től (legerősebb)  10-ig (leggyengébb) terjedő skálán. Magát a osztályzati rendszert a hitelminősítő kifejezetten az egyes nemzeti bankszektorok országkockázati megítélésére dolgozta ki. Így ez a rangsor nem azonos a bankokra érvényben tartott egyéni adósi, illetve betéti kockázati besorolásokkal. Az index az adott  országok pénzügyi szektorainak egészét érintő, általános, nemzetgazdasági szintű kockázati tényezőket méri.

Kelet-Európában vannak a magyarnál gyengébb osztályozású bankrendszerek: Litvánia pénzügyi szektorát az S&P a 7-es, Lettországét a 8-as BICRA-csoportban tartja nyilván.

A magyar bankrendszer osztályozásról kiadott londoni elemzésében a hitelminősítő azt írta: a Magyarországnak nyújtott 25 milliárd dolláros nemzetközi pénzügyi védőcsomag a helyzet stabilizálódását segíti elő, nem a normalizálását.

Ezt az érvet az S&P a magyar szuverén adósosztályzat múlt havi visszaminősítésének indoklásában is használta. A cég akkor a közepes befektetői sávon belül "BBB plusz"-ról "BBB"-re rontotta a magyar adósi besorolást, negatív kilátással.

A bankrendszer osztályozásáról kiadott elemzésben az áll: a S&P a több évi gyors hitelkiáramlási növekedés nyomán magasnak tartja a magyar bankszektor hitelkockázatát. A hitelminősítő szerint a fedezetlen adósnak számító lakossági, valamint  kis- és középvállalati hitelfelvevők kötelezettség-állományának nagy a devizaadósság-hányada, és ez a devizaadósi kör "még nem ment át a  tartós gazdasági lassulás próbáján".

Az S&P szerint a nem teljesítő - 90 napnyi hátralékot elért - kinnlevőség-hányad, amely a szeptember végi állapot alapján 3,9 százalék volt a vállalati adósi körben és 3,3  százalék a lakossági hitelfelvevők között, középtávon nem tartható. Tekintettel arra, hogy a gyors ütemben felépült hitelportfoliók egyre romló működési környezetben érkeznek el a lejárathoz.

A nagyobb piaci részesedésért vívott verseny fokozatosan felhígította a hitelezési normákat, és a növekvő hitelveszteség-tartalékolás nyomást gyakorol a bankok  jövedelmezőségére és tőkéjére, áll az elemzésben.

A cég a kedvező tényezők között említi, hogy a magyar bankrendszerben magas a jól körülírt térségi stratégiával bíró nyugat-európai bankcsoportok tulajdonosi aránya, és az anyabankok nagyrészt továbbra is elkötelezettek magyarországi érdekeltségeik mellett.