A vitás kérdések közül a Déli áramlaton kívül szinte semmiről nem sikerült megállapodnia a magyar és az orosz kormány képviselőinek a nemrég véget ért orosz-magyar gazdasági vegyes bizottsági ülésen - tudtuk meg. Az előzetes háttértárgyalások elhúzódása miatt egy órás késéssel 11-kor kezdődött ülés megnyitó beszédében Bajnai Gordon miniszterelnök kifejezte reményét a számos lehetséges együttműködési terület fejlesztése iránt.

A konkrétumok közül ugyanakkor csak az orosz-olasz Déli áramlat gázvezeték magyar szakaszát majdan üzemeltető cég alapító okiratának aláírását jelentette be. Ezt később a két érdekelt állami cég, az orosz Gazprom illetve a Magyar Fejlesztési Bank képviselője - orosz részról Alekszandr Medvegyev vezérigazgató-helyettes, magyar részről Erős János vezérigazgató - írta alá.

Mint korábban megírtuk, az aláírást nemrég a két fél zárt ajtók mögött kívánta megejteni, de Bajnai Gordon az ügy jelentőségére tekintettel ragaszkodott az állami külsőségekhez. Az aláírás célja elsősorban az, hogy a korábbi kormányközi szerződésben rögzített tervtanulmánynak legyen megrendelője. A Gazpromnak hivatalosan csak egy év múlva kell végleges befektetői döntést hoznia, de Alekszandr Medvegyev nyilatkozatai határozott szándékról tanúskodtak.

Az egy órás késés forrásaink szerint nem véletlen. A napirenden lévő kérdések közül a Malév kapcsán, úgy tudjuk, komoly vita alakult ki az orosz és a magyar fél között. Kérdés, hogy a magyar állam hajlandó-e tőkét letenni a jelenleg orosz állami tulajdonban lévő magyar nemzeti légitársaság megmentése érdekében. Erről a tárgyalások után a folyosón két egyásnak ellent mondó információt hallottunk (igen illetve nem), de arról biztosítottak, hogy a cég működtetése hitelek segítségével ettől függetlenül is biztosított lesz. Annyi biztosnak látszik, hogy a magyar kormány csak akkor tesz tőkét a cégbe, ha ezzel megkapja a többségi irányítást. Mint ígérték, a Malév ma délután 4-kor kezdődő közgyűlésén derül ki minden.

Úgy tudjuk azonban, hogy ott sem rendeződik a helyzet. Információink szerint ugyanis a közgyűlésen nem születik döntés a légitársaság tőkehelyzetét illetően.

Nyilvánosan eőször Viktor Zubkov, az orosz delegációt vezető első miniszterelnök-helyettes hozta szóba a Malévot, az ülést és az aláírást követően, Oszkó Péter pénzügyminiszter oldalán megtett "sajtónyilatkozatában". (A bizottság két társelnökének nyilatkozata során az újságírók nem kérdezhettek.) Megfogalmazása szerint egyeztették a Malévval kapcsolatos álláspontokat, és biztosan sikerül olyan megoldást találni, amivel megmaradhat a magyar nemzeti légitársaság.

Oszkó Péter pénzügyminiszter szintén az együttműködés, a tárgyalások folytatására helyezte a hangsúlyt, aminek következő fordulója az orosz-magyar gazdasági vegyes bizottság következő, oroszországi ülése lehet, előreláthatólag szeptemberben. Mindketten említették lehetőségként a Paksi Atomerőmű lehetséges bővítését, amire információnk szerint már bejelentkezett az orosz Atomsztroekszport nevű cég. Ugyanakkor az állami atomerőmű versenytárgyalást hirdet.

Ezután további, szintén élénk hangulatú tárgyalások kezdődtek a Parlamentben az érintett felek között, amit közös ebéd zárt le - különösebb új fejlemények nélkül.

Értesülésünk szerint a háttértárgyalásokon szóba került a Mol ötödrészét az osztrák OMV-től megvásárló orosz Szurgutnyeftyegaz kérdése is. A Mol vezetése eme titokzatos, Kreml-közelinek mondott társaságot az OMV-hez hasonlóan igyekszik egyszerű pénzügyi befektetőnek tekinteni, vagyis a viszony megfigyelők szerint hűvös. A magyar kormány az - egyébként magántulajdonú - Mol-vezetés sejthető álláspontjával egyezően annak lehetőségei iránt érdeklődött, hogy a Szurgutnyeftyegaz esetleg milyen feltételekkel válna meg Mol-részvényeitől. Orosz részről a felvetést lesöpörték az asztalról: akár azt is mondhatják, hogy az orosz kormánynak hivatalosan nincs befolyása egy orosz magáncégre.

Lapunknak a magyar állami források továbbra is hallgatnak arról az elképzelésről, miszerint formálódna egy állami, orosz többségű, hazai kisebbségi tulajdonú magyar gázszolgáltató cég. Ugyanakkor kérdésünkre Alekszandr Medvegyev megerősítette: a Gazprom most hallott először a magyar kormány eme felvetéséről, aminek lehetőségeit rövid időn belül megvizsgálják.

Igaz tehát a hír, miszerint a furcsa helyzetbe került EMFESZ fogyasztóinak esetleges átvételére a magyar kormány egy új társaság létrehozását ajánlgatja az orosz kormánynak. Mindazonáltal Alekszandr Medvegyev megerősítette azokat a híreket is, miszerint a Gazprom elsősorban továbbra is annak a gáznak a mintegy 150 millió dolláros ellenértékét kéri számon - elsősorban az EMFESZ-en -, amit szavai szerint a tavalyi év első négy hónapjában tőlük a cég úgymond ellopott. (Ezt követően a Gazprom leállított mindennemű szállítást, ami kiváltotta az EMFESZ furcsa, az addigi tulajdonos tudta nélkül végrehajtott, máig ismeretlen körnek történő eladását.) Eközben Góczi István EMFESZ-ügyvezető ismételten közzétette: a cég hivatalosan nem tárgyal ügyfélkörének átadásáról, az ellátás folyamatos.

Arról ugyanakkor, hogy mégis mely cég tulajdonolná ezt az új gázszolgáltatót, továbbra is élénkek a találgatások. Benyomásaink szerint ugyanis mind a magyar kormány által szóba hozott állami Magyar Villamos Művek (MVM), mind az orosz állami Gazprom húzódozik a lehetőségtől. Ennek nyomán felmerülhet, hogy az EMFESZ-ügyfelek esetleges átvételében - ami, valljuk be, önmagában nem rossz üzlet - netán más magáncégek is helyet kérnének maguknak.

Ugyanakkor tegnap - a hírek szerint némi noszogatást követően - az MVM egyik leányvállalata megkapta a Magyar Energia Hivataltól (MEH) a korábban kért gázszolgáltatási engedélyt. A felvázolt menetrend szerint abban a - valóban nem várt - esetben, ha az EMFESZ anyagi helyezete vagy bármely más ok folytán nem tudná ellátni fogyasztóit, a MEH-nek egy másik céget kell kijelölnie a fogyasztók folyamatos ellátására. A háttérlobbi azért zajlik, hogy ez ne a hagyományos helyi gázszolgáltató, hanem egy másik társaság legyen.

A Gazprom-húzódozás ugyanakkor igen komoly üzentet hordoz a magyar fogyasztók felé is. A társaság ugyanis igen határozottan tartja magát ahhoz, hogy nem hajlandó egyik vagy másik vevőjének árkedvezményt biztosítani. Korábban nehezebben szerzett érvényt - akár cégen belül is - eme szándékának: az EMFESZ által hagyományosan biztosított, mintegy 8 százalékos árkedvezmény is voltaképp korábbi, máig feltáratlan orosz-ukrán-magyar háttérkapcsolatokra vezetőhető vissza. Ám az orosz-ukrán gázválságok is arra vezethetők vissza, hogy a Gazprom, ha nehezen is, végül érvényt szerzett ebbéli szándékának. Most viszont magyar részről ismét arra kívánják sarkallni, hogy egy olyan magyar cégnek, amely többségben saját tulajdonában áll, mégiscsak biztosítsa ezt a kedvezményt. Erre orosz részről semmi esélyt nem látnak. Vagyis ha az EMFESZ-fogyasztók ellátása nem is, jelenlegi árkedvezménye egy új cégnél már megszűnhet.

Déli áramlat