Az önkormányzati adósságátvállalás után fizetendő hétszázalékos adóról szóló meccs még nincs lefutva, ez ugyanis, "ha a bankok nagyon kemények lesznek", felveti a szelektív államcsőd lehetőségét – mondta Felcsuti Péter tegnap este az ATV Egyenes beszéd című műsorában. A Raiffeisen Bank korábbi elnök-vezérigazgatója, a Magyar Bankszövetség egykori elnöke szerint ugyanis az állam nem fizeti ki a teljes adósságát, és ebből a szempontból szinte mindegy, hogy a levonást a csőd részének tekinti, vagy adó formájában veti ki és szedi vissza. Száz helyett kilencvenhármat fizetni, "az bizony szelektív csőd" – fogalmazott. Felcsuti úgy tudja, ebben az ügyben még nagyon komoly tárgyalások jönnek, szó nincs egyezségről a bankokkal.

Mint arról beszámoltunk: a hétfőn beterjesztett Varga-csomag részeként a kormány lényegében egy új bankadót vetne ki. Az állam tavaly és idén részben rendezte a települések adósságát, átvállalt 684 milliárd forintot az önkormányzatok banki hiteleiből. Ennek az összegnek a hét százalékát, 48 milliárd forintot most „visszakér” a pénzintézetektől azzal az indokkal, hogy mivel az állam jobb adós, mint a helyhatóságok, a bankoknak nem kell céltartalékot képezni a hitelek után, az így felszabadult összeg pedig nyereséget jelent a számukra. Felcsuti Péter szerint ez az adó lényegét tekintve azt jelenti, hogy az állam nem fizeti vissza teljes mértékben az adósságát, és felveti a szelektív, részleges államcsőd lehetőségét.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményben reagált a Felcsuti Péter által elmondottakra (bár az egykori bankvezért a tárca nem nevesíti). A tárca hangsúlyozza, nem jelent szelektív államcsődöt az önkormányzati adósság átvállalása, illetve a bankok díjfizetési kötelezettsége. Az NGM szerint az adósságátvállalással összességében a bankok is jól járnak: egyrészt azzal, hogy az önkormányzatok által felhalmozott hitelek egy részét átveszi az állam, a bank jobb adóst kap, másrészt egy jobb adósbesorolást kap az önkormányzat is. A bank részéről az önkormányzati adósság után képzett céltartalék így felszabadítható, hiszen a magyar állam százszázalékos garanciája biztosítja, hogy a hitelt visszafizetik, így van kerete arra, hogy a kezelési költség egy részét megfizesse az államnak.

Ezenfelül a tőkekövetelmény számításánál is jobb helyzetbe kerülnek a hitelintézetek, hiszen az önkormányzati követelés állami követeléssé válásával csökkenhet a követeléshez előírt, Bázel II. szerinti banki tőkekövetelmény. Így egy egyszeri befizetési kötelezettség nem tekinthető aránytalan tehernek. Azaz az intézkedéssel nemcsak az állam tesz szert bevételre, de a bankok is jól járnak. Azáltal, hogy mind időben, mind jogilag elválik egymástól az adósságátvállalás és a díjfizetés, szelektív csődeseményről sincs szó – emeli ki a tárca.