Két fontos hazai makroadatot is közöl a héten a KSH. Kedden az áprilisi infláció mértékét, csütörtökön pedig a gazdaság idei első negyedéves teljesítményét leíró GDP-adatot publikálja. Ami az inflációt illeti, az elemzők az utóbbi hónapok meglepetésdömpingje után már csínján bánnak a számokkal, 0,1-0,2 százalékosra becsülik a pénzromlás ütemét.

Februárban és márciusban 0,1-0,1 százalékot mért a KSH, így könnyen meglehet a triplázás. Egyelőre nem látszik olyan tényező, amely az árindexet kibillenthetné nyugalmi helyzetéből. A CIB Bank elemzői szerint márciushoz képest szinte semmilyen komolyabb változást nem lehetett tapasztalni a boltok árcéduláin, az élelmiszerektől az üzemanyagig stabil árakkal lehet találkozni. Egyedül a ruhatár leváltása tolhatja felfelé az inflációt, mivel a tavaszi–nyári kollekció megjelenésekor magasabb árakkal dolgoznak a kereskedők.

A tavalyihoz képest jóval későbbre eső húsvét és az ahhoz köthető szezonális leárazások okozhatnak kisebb meglepetést, noha az idén az ünnep szokásos kellékeit tavalyi áron vagy még annál is olcsóbban lehetett beszerezni. Nem szabad megfeledkezni a legújabb rezsicsökkentésről sem, hiszen a lakossági földgázárak 6,5 százalékos mérséklése is április elsejétől él. Igaz, ennek jótékony hatása csak később érződik, az új tarifákkal kalkulált első számlákkal ugyanis legkorábban májusban találkozhatunk. Az infláció a CIB Bank stratégái szerint lassan emelkedhet a következő hónapokban, de az első fél évben továbbra is egy százalék alatt maradhat, és az egész évet jellemző árindexet sem várják ezen szint fölé.

Érdekesség lehet, hogy a jegybank legutóbbi inflációs előrejelzésében 0,7 százalékos pénzromlási ütemmel számolt a második negyedév átlagában. Ha a piaci várakozásoknak megfelelően alakul az áprilisi fogyasztói árindex, akkor jó találati eséllyel kijelenthető, hogy a jegybank korábbi várakozásához képest alacsonyabb inflációs pályán mozog a gazdaság. Ez a jövőbeni kamatpolitikára is kihathat – állapítja meg Eppich Győző, az OTP Bank elemzési központjának munkatársa. Megjegyzendő, hogy a kormány is harmadolta inflációs prognózisát a napokban, s immár csupán 0,8 százalékosra teszi a 2014-es infláció várható szintjét.

A monetáris hatásokról még korai beszélni, mindenesetre a jegybanki kommunikációból az következtethető ki, hogy az április végén 2,50 százalékosra vágott alapkamat további csökkentése nem áll messze a monetáris tanács elképzeléseitől. Csütörtökön az első negyedéves GDP előzetes adatközlése kerül a figyelem középpontjába. Arra lehet számítani, hogy bár a gazdaság alapfolyamatait meghatározó szektorok teljesítménye javult az előző negyedévhez képest, a GDP-növekedés kismértékben elmarad majd a negyedik negyedéves 2,7 százalékhoz képest. (A piaci várakozások a 2,4 százalékos „epicentrum” körül szóródnak.)

Ennek elsődleges oka, hogy a tavalyi erős mezőgazdasági idény hatása kiesik a bázisból, ezért a szektor tavalyi nagyon erős növekedési hozzájárulása – ez 2013 egészében 0,9, a negyedik negyedévben pedig 0,8 százalékpont volt – negatív tartományba fordulhat – véli Eppich Győző. Sok függ attól, hogy milyen adatokkal dolgoznak majd a statisztikusok, mivel az első negyedév agrártermelését jobbára becslésekre hagyatkozva, az előző évek teljesítményéből kiindulva határozzák meg. Az viszont kockázat nélkül kijelenthető, hogy a mezőgazdaságon kívül a többi ágazat pozitívan járult hozzá a GDP növekedéséhez, amelynek mértékéről immár a kormány is optimistább. (A korábbi kétszázalékos tervet 2,3 százalékosra korrigálta.)

Az elemzők körében azonban még ma is 1,5 és 2,8 százalék között mozog a skála. Hazánkhoz hasonlóan a legtöbb uniós országban és Japánban is csütörtökön jön ki az első negyedéves GDP-adat. Az eurózóna egészében minimálisan gyorsulhatott a növekedés üteme a negyedik negyedévvel összevetve. Az akkori 0,3 százalékos többletet ezúttal 0,4 százalékos követheti. Az övezeten belül Németországban jelentősen, Olaszországban visszafogottan emelkedhetett a negyedévről negyedévre számított index. Franciaországban enyhe lassulásra számítanak a Reuters által megkérdezett elemzők, az össztermék ezzel együtt meghaladhatja az előző negyedévit. Összességében úgy tűnik, hogy Európa az első negyedévben folytatta a kilábalást, s ennek tempója a legtöbb országban nőhetett.