Tavaly november végéig 350 millió euró értékű magyar áruval szállítottunk kevesebbet Oroszországba az egy évvel korábbinál: az 1,98 milliárd eurónyi kivitel 15 százalékos visszaesést takar. A testvériesség nem csupán Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin kapcsolatát, hanem a százalékokat is jellemzi, hiszen ugyanekkora mértékben zsugorodott a hazánkba irányuló, elsősorban a szokásos, nyersanyagokból álló termékkört érintő orosz kivitel.

Merkel kancellár az uniós szankciók pártján van Reviczky Zsolt / Népszabadság

Ám a nagyságrendek keleti energiafüggőségünk miatt eleve eltérőek, hiszen Moszkva 4,97 milliárd értékben exportált Magyarországra termékeket, esetében a kiesés megközelíti, illetve az egész évet tekintve biztosan meghaladja az egymilliárd eurót. Az oroszokkal szembeni kereskedelmi deficitünk 2014 január és november között hárommilliárd euróra hízott. Ehhez mérhető külkereskedelmi deficit Kínával szemben áll csak fenn (2,25 milliárd euró), de míg a kínai importot – ha drágábban is – ki lehet váltani, addig az energetikai köldökzsinór elvágására egyelőre sok esélyünk nincs. Igaz, a 3000 milliárdos paksi atomerőmű-bővítéssel a zsinór immár kötéllé erősödhet, ami nemcsak a magyar lakosságot, de a láthatólag a nagyhatalmakat is aggodalommal tölti el.

Németország és Ausztria után Oroszország következik a behozatali toplistánk elején, míg a kivitelünk szempontjából csak a 12. helyen kullognak. Még az Egyesült Államokban irányuló exportunk is messze nagyobb. Mindez azt jelzi, hogy sem az első Orbán-kormánynak, sem a mostaninak nem sikerült helyreállítania és régi szintjére hoznia az Oroszország 1998 augusztusi fizetésképtelenségével padlóra került kereskedelmi kapcsolatokat. Oroszország a KSH adatai szerint a magyar külkereskedelem tortájából mára 4,6 százalékos szeletet „hasított ki" magának.

Az oroszországi exportstop a magyar mezőgazdaságot érinti elsősorban, a visszamaradt terményt azonban a hazai piacon el tudják helyezni, vagy más országokban adják el. Az Oroszországban dolgozó magyar cégek – például az OTP vagy a Richter – helyzete a konfliktus kiszélesedése és a rubel összeomlása óta viszont egyre nehezebb, a gyógyszergyártó például történelmi, 13 milliárd forintos veszteséget szenvedett tavaly, döntően az orosz-ukrán válság hatásai miatt, és így tízmilliárd forintos költségcsökkentést hajt végre. Az biztos: az ukrán válság rendezése mindhárom ország elemi gazdasági érdeke.