A múlt évi nagy visszaesés után idén nem bővül a magyar gazdaság, jövőre 1,5 százalékkal azonban már növekedhet. A Kopint kedden bemutatott friss előrejelzése rámutat, hogy 2012-ben a bruttó hazai termék (GDP) mindössze 1,2 százalékkal haladta meg a 2009-es szintet, de még nem érte az 2005-öst. Miközben a térség országai a 2005-ös szintet már 10-25 százalékkal túlszárnyalták.

Mint a tájékoztatón Palócz Éva vezérigazgató megjegyezte: a rögtönzésen alapuló, kiszámíthatatlan gazdaságpolitikai környezetben rendkívül nehéz előrejelzést adni, hiszen nem tudni, milyen újabb rezsicsökkentési terveken dolgozik a kormány, milyen intézkedéseket fontolgat az ágazati különadókkal kapcsolatban. Mindent összevetve, idén legjobb esetben fél százalékkal bővülhet a gazdaság, de akár egy százalékkal is zsugorodhat, ezt takarja a stagnálást tartalmazó prognózis.

Aggasztó, hogy a negyedik negyedévben visszaesett az ipar teljesítménye és az export is, amely eddig úgy-ahogy húzni tudta magával a gazdaságot. Ráadásul az elektronikai termékexport zuhanását a járműgyártás kivitele nem tudta ellensúlyozni. A belföldi felhasználás majdnem egy százalékkal csökkenhet. A feldolgozóipari felmérések arra utalnak, hogy a kilátások nagyon rosszak, de az építőipar talán eléri a mélypontot. A beruházások a múlt évinél kisebb mértékben, de három százalékkal mérséklődhetnek 2013-ban is. Jövőre már stagnálhatnak a beruházások, de Palócz Éva szerint ez derűlátó előrejelzésnek tekinthető.

Az államháztartás hiánya a mai információk szerint idén és jövőre is valamivel az uniós háromszázalékos plafon alatt maradhat, a GDP-hez mérve. Az infláció üteme mindkét évben 2,8 százalék lehet. A mesterségesen leszorított inflációs iramot követi a jegybanki kamat, amely négy százalékra ereszkedhet le. Az államadósság a GDP arányában idén 80, jövőre 78,8 százalék lesz. 

A tájékoztató egy órával Matolcsy György MNB-elnök bejelentése előtt kezdődött, így a Kopint kutatói csak a 11 óra után érkezett hírekre tudtak reagálni. Palócz Éva azt mondta: a gazdaság állapota bizonyosan megkíván jegybanki intézkedéseket is, a kérdés inkább az, hogy az elégtelen keresleti környezetben a cégek valóban akarnak-e fejleszteni. De ha a meghirdetett kereteknek csupán egy részét használják csak ki, az is ösztönözheti valamelyest a növekedést.