A Pécs környéki uránkincs újbóli kibányászásának lehetőségeit fontolgatja a kormány, tudtuk meg egy kedden tartott sajtótájékoztatón, a baranyai megyeszékhelyen. Így megvizsgálják, lehet-e az egészségre veszélyt nem jelentő, környezetkímélő technológiával, gazdaságosan kitermelni a sugárzó ércet, s azt is szondázzák, hogy a közelben élők miképp fogadják az uránbánya újranyitásának ötletét. Minderről Páva Zsolt, Pécs fideszes polgármestere és Kovács Pál, a fejlesztési tárca energiaügyekért felelős államtitkára beszélt.

Páva bejelentette, hogy Pécsen közmeghallgatáson kérdezik meg a város polgárait az uránbányászat esetleges újraindításáról. Kovács Pál hangsúlyozta, hogy az urán világpiaci ára emelkedett, így a nemzetgazdaság számára fontos kérdésről van szó, az államtitkár azonban hozzátette: az urán szerződéses ára még ma sem olyan magas, ami garantálná a gazdaságos kitermelést a régió uránlelőhelyein.

Ismert, hogy a megyeszékhelyen és környékén az ötvenes években indult el az uránbányászat, ám a nyolcvanas évek végére a kitermelés veszteségessé vált. Az ércbányát 1997-ben bezárták, s mostanra befejeződött a bányaterületek 30 milliárd forintot felemésztő rekultivációja. 2008-ban a Sidney-ben bejegyzett WildHorse cég magyarországi leányvállalata urán után kezdett kutatni Baranya és Tolna megyében. Az ausztrál cég azt hirdette, hogy előbb-utóbb rentábilisan lesz felszínre hozható a régióban az urán, mivel az érc ára emelkedik.

Az urán árát a nyolcvanas években mélyre nyomta az atomerőművek ellen – Csernobil katasztrófája miatt különösen – megerősödő polgári tiltakozás, valamint az, hogy a hidegháború befejezésekor felhalmozódott az uránkészlet. Ez a tartalék fogyóban van, s e pillanatban az urántermelés már csak a kereslet 70 százalékát fedezi. Ez javítja a bányanyitás esélyeit. Pécsett sokan nosztalgiával gondolnak az uránbányára, hisz a fénykorában 7 ezer embert foglalkoztató cég dolgozói jól kerestek, s a bányának szerepe volt a város fejlődésében.

Ám az is tény, hogy a bányászok többsége 15-20 évi munka után lerokkant, ezért erős az uránkitermelést ellenzők tábora is. Eddig tucatnyi civil szervezet emelte fel szavát a WildHorse tervei ellen. E szervezetek vagy eleve elutasítják a termelés újraindítását, vagy ahhoz kötik, hogy csak a településektől és a vízbázisoktól távol lehessen bányászni.

Amúgy a WildHorse kapcsán visszatérő feltételezés, hogy a cég nem is bányát akar nyitni a térségben, hanem saját részvényeinek értékét igyekszik feltornászni az ausztrál tőzsdén, a magyarországi kutatásokról közölt perspektivikus hírek révén.

A cég vezetői a pénzpiaci manipulációról szóló hipotézist mindig cáfolták. Ettől még igaz, hogy az ausztrál cég mindenütt csak kutat, de sehol se bányászik. Persze, a kutatás sem olcsó, a baranyai-tolnai munkák eddig több mint 2 milliárdba kerültek. Ahhoz viszont, hogy Magyarországon újrainduljon az uránbányászat, százmilliárdos befektetés szükséges.

A WildHorse által vizionált cég másfél ezer embert foglalkoztatna, és évente 1,2 millió tonna ércet hozna felszínre, illetve dúsítana. A WildHorse egyik vezetője korábban elárulta, hogy egy ekkora bányacéget az állammal közösen szeretnének létrehozni. Hogy a kormány megvizsgáltatja az uránbánya újranyitásának feltételeit, abban szerepe van a WildHorse eddigi tevékenységének, tudtuk meg Páva Zsolttól.

Mindebből úgy tűnik, hogy a költségvetés hajlandó áldozni az együttműködésre az ausztrál céggel. Amúgy az is javítja az uránbánya újranyitásának sanszait, hogy a kormány elkötelezettnek látszik a paksi atomerőmű bővítésének dolgában.