Az INA rijekai finomítója. A Mol és a horvátok továbbra is két malomban őrölnek Antonio Bronic / Reuters

A Mol kezdeményezi a horvát INA ügyvezető testületénél az energiatársaság rendkívüli közgyűlésének összehívását – tette közzé a céget irányító magyar olajvállalat. A Mol az eredménytartalék terhére kétmilliárd kuna (260 millió euró, nyolcvanmilliárd forint) rendkívüli osztalék kifizetését javasolja. (Ez az INA szinte teljes tartaléka.)

Mivel a cég 49 százaléka a Molé, 45 százaléka pedig a horvát kormányé, így ebből körülbelül 39 milliárd esne a hazai társaságra. A Mol a csődtől mentette meg az INA-t, kiegyensúlyozta pénzügyi helyzetét, és egy jelentős befektetési lehetőségekkel rendelkező, nyereséges vállalattá alakította – szögezik le.

Miután a horvát gazdasági minisztérium legutóbb úgy döntött, hogy visszavonja az INA Száva folyó és Északnyugat-Horvátország területeire vonatkozó kutatási engedélyeit, a Mol megfogalmazása szerint „a részvényesek megértették, hogy a minisztérium jelenleg nem támogatja a befektetőbarát környezetet Horvátországban”. Így elérkezettnek látják az időt korábbi befektetéseik eredményének learatására.

Elemzők a kezdeményezést a horvát kormánnyal a cégvezetési elvekről régóta folytatott szenvedélyes vita újabb sakklépéseként értékelik. A két fél viszonya – függetlenül a Horvátországot épp irányító erőktől – rideg: perek zajlanak, és Hernádi Zsolt Mol-vezér is az ennek kapcsán indult büntetőeljárás miatt nem hagyja el Magyarország területét, a Mol pedig már egy éve bejelentette részvényeladási szándékát. Idén javarészt az orosz állam számított a legesélyesebb vevőnek, ám ennek valószínűsége csökkent.

Néhány napja az Egyesült Államok ismét aktivizálta magát a két fél közötti közvetítőként, és a svájci Klesch-csoport is bejelentkezett a részvénycsomagra. A szóban forgó, ígéretesnek tartott olajlelőhelyekre az INA már 2010-ben jogot kapott, de 2011 nyarán, a Jadranka Kosor vezette akkori jobboldali kabinet idején mégis megtagadták tőle a kutatási lehetőséget. Az ennek kapcsán indított pert a Mol idén megnyerte, ám a telephelyeket ennek ellenére az immár baloldali horvát kormány se adta át. Kétségtelen, Horvátország más befektetőket is csábítana kutatásra.

A Molnál nincs olyan kifejezett beruházás, ami miatt ilyen gyorsan szükség lenne az összegre – közölte megkeresésünkre Szollár Domokos kommunikációs igazgató, hozzátéve, esetleges felvásárlásokra 1400 milliárd forintnyi eurójuk van. Ám a horvát kormány friss elutasító döntése miatt már rövid távon se látják értelmét annak, hogy a máshol is fialtatható forrást az INA-ban tartsák. (Azért megjegyzendő, a Mol és az állami MVM a napokban jelentette be, hogy közösen pályáznának a Szlovák Villamos Művek mintegy ezermilliárd forintra tartott irányító részvénycsomagjára.)

A finomítófejlesztési lehetőségekről kifejtette: a horvát egységek a szükséges mennyiség kétszeresét termelik, így az értékteremtés érdekében összpontosítanák az erőforrásokat, de ebben még nem jutottak egyezségre a horvát gazdasági tárcával. (Korábban ennél konkrétabban fogalmazva a sziszeki – sisaki – finomítót feleslegesnek nevezték.) Az igazgató hangsúlyozta: az INA igazgatóságában szinte csak olyan döntések születnek, amelyekre a horvát kormány képviselői is rábólintanak.

Kérdésünkre, hogy ez vonatkozik-e az osztalékkifizetési javaslatra is, leszögezte, az nem igazgatósági, hanem közgyűlési hatáskör, ahol a többség dönt. Ivan Vrdoljak horvát gazdasági tárcavezető az MTI tudósítása szerint a horvát RTL televíziónak a Mol-közlés kapcsán erőteljes meglepődésének adott hangot, felróva, hogy a közlemény megjelenésekor épp abban egyezett meg Zágrábban a Mollal, hogy a jövőben csakis közösen támogatott stratégiai döntéseket hoznak, ott mégse került ez szóba. A javaslat kapcsán hangsúlyozta: meg kell nézni, annak milyen hatása lesz az INA-ra és a horvát költségvetésre.

Este a horvát miniszterelnök is megszólalt, alapvetően csitítva a feleket. "Közelebbről meg kell ismerkednem vele, mit is mondtak tulajdonképpen, mert így elsőre nem teljesen tiszta számomra. A vállalatok az ilyen pénzeket - legalábbis eddig ez így volt - jövőbeni beruházások finanszírozására szokták félretenni" - nyilatkozott az MTI tudósítása szerint Zoran Milanovic horvát miniszterelnök kedden este újságíróknak Zágrábban. A kormány álláspontja szerint "ami el van adva, az el van adva, azt nem lehet visszavásárolni, mert az több milliárd euróba kerülne" - fogalmazott. "Biztos vagyok benne, hogy az emberek meg tudják érteni, Horvátországnak erre nincsen pénze. Ahhoz viszont, hogy Horvátországnak saját finomító kapacitása legyen, mindenképpen ragaszkodni fogunk" - tette hozzá. A miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy sikerül elsimítani az ellentéteket a Mollal, "mivel ez így nem vezet sehová és kárára van a vállalatnak is. Akár más felállásban is, de mindenképpen tárgyalóasztalhoz kell ülnünk" - mondta. "Szeretném felkérni a médiát is arra, hogy ne mindig a konfliktust keressék minden egyes bejelentésben, bármelyik fél tegye is azt, hiszen végső soron a Mol sem azért vásárolta meg a részvénycsomagot, hogy veszítsen rajta" - fogalmazott Zoran Milanovic horvát miniszterelnök.

Elemzők szerint a Molnak minden esélye megvan arra, hogy a közgyűlésen akár a horvát kormány tiltakozása ellenére is megszavazza a rendkívüli pénzkivonást. Megjegyzendő: 2011-ben még épp az akkori horvát kabinet igényelt a Mol szándékai ellenében osztalékot. Ez megegyezéssel, a néhány milliárd forintos akkori INA-nyereség felének kiosztásával zárult.