Az év borásza, Vincze elbukhat a barátságboron
A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Borminősítő Igazgatóság (OBI) harminc napra felfüggesztette az egri Vincze Béla – a 2005-ös Év Borásza – pincészetének értékesítését. A vizsgálati jegyzőkönyv szerint három bormintájában a természetesnél több glicerint találtak . A borászok azért nyúlnak – tiltott módon – a glicerinhez, hogy a bort testesebbé tegyék. A szolid glicerinezés egyébként nem rejt veszélyt a bort fogyasztóra, sőt javíthat a nedűn. A szakmeberek szerint az egri bikavérek glicerintartalma 7-9 gramm literenként, ebben azonban több mint 21,6 grammot találtak a laborban.
Vincze Béla csütörtökön a Népszabadságnak a szakmai hírnevét könnyen csúffá tevő borról elmondta, hogy baráti szivességet tett azzal, hogy a nevére vette az Egervin Zrt, jogutódjként működő Integrált Borgazdasági Zrt.-t borát, amelyet egy szőlőtermelő barátjának adott volna át, korábbi tartozása fejében. Az egyelőre meg nem nevezett barát azonban nem rendelkezett jövedéki adóraktári engedéllyel – erre a borforgalmazás miatt szükség lenne –, ezért Vincze szívességből, mert pincészete rendelkezik ilyen engedéllyel, nevére vette a bort.
Más forrásból úgy tudjuk, hogy a minták összeállításakor az illetékes hegybíró nem járt el elég körültekintően, Vincze Béla viszont az állítja, butaságot csinált, mert anélkül járult hozzá a bor „nevesítéséhez”, hogy tisztában lett volna annak előéletével. Ettől függetlenül a felelősséget vállalja.
A betyárbecsületre hivatkozva egyelőre sem pincészeteket, ahol a borok vannak, sem azok mennyiségét nem kívánja megnevezni. Saját pincéjébe nem került glicerinezett bor, ennek ellenőrzése egyébként most folyik. Elmondta azt is, hogy amint kézhez kapja az OBI határozatát, fellebbez. Nem tartja azonban kizártnak, hogy ez a hamisítási ügy véget vethet borász karrierjének.
A csak az MTI-nek nyilatkozó Kocsi Emilia OBI-igazgatóhelyettes elmondta, hogy a kiküldött ellenőr nem találta meg azt a 250 hektoliteres tételt a Vincze-pincészetben, amelyről rossz minta érkezett. Vincze Béla azt állította, hogy a bor két másik pincészetben található.
Ezt követően mintát vettek mindkét pincészetnél, illetve abból a borból is, amelyet Vince Bélának a beküldött tétellel megegyező ellenmintaként palackban kellett tárolnia. Előbbiekben nem, utóbbiban viszont újra glicerintöbbletet mutattak ki a vizsgálatok; ezt követően zárták be a pincészetet - ismertette a részleteket Kocsi Emília.
Hozzátette: a származási bizonyítvány valóságtartalma is megkérdőjelezhető, hiszen a hegybírónak meg kellett volna győződnie arról, hogy az értékesítésre váró bor valóban megtalálható-e a pincében. Ez utóbbi körülmény felveti az okirat-hamisítás gyanúját. Végül hangsúlyozta: a további lépésekről akkor dönthetnek, ha jogerőre emelkedett a szeptember 22-én kelt, a pincészet bezárásáról szóló határozat. Ez 15 nap.
Ezt követően akár büntető feljelentéseket is tehet az igazgatóság, a minőségvédelmi bírság összege literenként 3 ezer forint lehet. Vagyis a 250 hektoliter esetében 75 millió forint - mondta az igazgató-helyettes.
Tarsoly József egri hegybíró lapunknak beszámolt arról a csütörtök délutáni hegyközségi ülésről, ahol áttekintették a rendelkezésre álló borkísérő dokumentumokat és jegyzőkönyveket, amelyek a mintavételezés idején születtek. A grémium egyhangúlag megállapította, hogy a mintavételezéskor a hegybírók szabályosan jártak el. Egyúttal arra az álláspontra jutottak: ha az ügy lezárultával megállapítják, hogy a borász hibázott, netán részt vett a hamisításban, a hegyközség által kiróható legmagasabb büntetéssel 200 ezer forinttal és az „egri” név használatának három évre történő eltiltásával sújtják.
A Nol által megkérdezett borászok szerint az eset a legrosszabb időpontban robbant ki. Különösen az Eger környéki szőlőtermelők és borászok számára kellemetlen, hogy akkor, amikor még a termelési költségek sem térülnek meg szőlőárakban és kevés a vevő a borra, hamisítási hírbe kerül egy neves egri borász. Korábban Sümegi józsefnek a Magyar Borkadémia elnökének pincészetét záratták be borhamístás miatt.
A borászvilágot ismerők szerint, ezek után sokan vélekedhetnek úgy, hogy időnként a szakma elitje is átlépi a szabályosság határát. Egy kis répacukrozás, évjáratok tilalmas összekeverése, vagy borvidékek közötti illegális borszállítás – megannyi "bocsánatos bűn". Csakhogy a magyar borokkal versengő ausztrál, amerikai konkurrencia ilyet nem csinál. Igaz, arrafelé liberálisabb a technológia, de a csalást a szőlés-borász társadalom és a szigorúan büntető hatóság megtorolja. Ezért nem is próbáloznak. Ezt tudják a nagy importőrök, s így azt is, milyen bort vásárolnak. Magyarországon kissé más a helyzet, mert szőlőtermelők és a borászok érdekei gyakran távol állnak egymástól.
Erre lehet példa az olasz importbor, ami jó a borásznak, mert majdnem annyiért kap elfogaható minőségű kész bort, amennyiért magyar szőlőt, amiből egy év múlva lehet bora és pénze. De ugyancsak változtatásra váró ügy az is, hogy Magyarországon ugyanaz a hatóság - az OBI - vizsgál, elemez, mint amelyik büntet.
Ez is közrejátszik abban, hogy egyfajta szakmaetikai válság robbant ki, amikor Sümegi, a Borkadémia elnöke a nyáron fennakadt a vizsgálaton. A Sümegi-Vincze eset után egy harmadik neves borász botlásáról szóló ügy már az egész szakma becsületét rengetheti meg. Többen, magukat tisztességes borászoknak gondolók vélik úgy, hogy a tisztújításra készülő Borakadémia lehet a reform színtere.
A Vincze-ügy végére azonban mielőbb pontot kellene tenni, lagalább azzal, hogy ki kellene deríteni: ki öntött glicerint a borba.
Olcsó a szőlő a Tokaji Borvidéken
Október harmadikán kezdődik a nagyszüret Tokaj-Hegyalján. A legnagyobb felvásárló idén is az állami tulajdonú Tokaj Kereskedőház Zrt., amely cukorfoktól függően 45-70 forintot fizet a szőlő kilójáért, az aszú átvételi árát hétfőn határozzák meg. Kiss István a cég vezérigazgatója tudósítónknak elmondta: azért kezdik a megszokottól hetekkel korábban a szüretet, mert a száraz idő miatt rohamosan csökken a szőlő létartalma. Elképzeléseik szerint körülbelül 80-85 ezer mázsányi termést vásárolnak fel attól a mintegy kétezer termelőtől, akikkel szerződésben állnak. Terveik szerint pályáznak lepárlási támogatásra is, amely segítségével további termelői körnek tudnak segíteni a szőlő értékesítésében. Marcinkó Ferenc a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke érdeklődésünkre elmondta: nagyon kevés aszúszemre számítanak, mert hiányzik az aszúképződéshez szükséges eső és köd. Becslések szerint a tavaly leszedett 16 ezer mázsa aszúnak idén jó ha az egyharmada megterem idén. Az elnök úgy véli: összesen körülbelül 270-280 ezer mázsa szőlő várható a Tokaji Borvidéken, amelyre valószínűleg lesz elég felvásárló. Úgy tudjuk, az átvevő cégek a TK Zrt-hez hasonló árakat hirdettek meg.
