Adott egy első hallásra népszerű alkalmazás, amelyik a vele együttműködő egyetemek hallgatóinak biztosít társkeresési lehetőséget, így kiküszöbölve az internetes társkeresők legnagyobb problémájának számító bizalmatlanságot, hiszen a felhasználók mind bizonyíthatóan valós személyek.

Fotó: Korponai Tamás / Népszabadság

Mihez kezdenek egy ilyen látszólag tuti recepttel az egyetemekről kikerülő fiatal mérnökök és közgazdászok? Erre kereste a választ a Budapesti Corvinus Egyetemen megrendezett Országos Esettanulmányi Verseny, amelynek döntőjében négy, fiatalokból álló csapat foglalkozott azzal a problémával, miként lehet új piacokra bevezetni a magyar startupot?

Milyen buktatói vannak egy ilyen projektnek, milyen alapvető szempontok mentén kell dönteniük a menedzsereknek, s milyen forgatókönyvekkel kell számolniuk? A zsűriben gyakorló vállalatvezetőket kellett meggyőzniük, akiknek prezentáltak, majd a kérdéseikre is válaszoltak. A zsűriben ott ült Mihók Attila, a Mediaworks vezérigazgatója is.

A jövő vállalati vezetői igen felkészülten álltak a zsűri elé az adott problémával, állták az igen konkrét kérdések sorát. Volt az előadásukban olyan elem is, amelynek hallatán Alexa Balázs, az első két évben csaknem félmillió felhasználót szerző Datemyschool.com alapítója csak annyit mondott: „A vesénkbe láttok". 

Problémafelvetés, célkitűzés, stratégiatervezés, hatásvizsgálat – ezen az íven haladtak a fiatal szakemberek, akik a tanácsadó szerepét játszották el, ám ennek során olyan banális kérdések is felmerültek, mint például, hogy az egyetemistáknak szükségük van-e online társkeresőre, s ha igen, akkor hajlandóak-e fizetni a szolgáltatásért? S ha igen, akkor az Egyesült Államok után hol érdemes terjeszkedni, s hogyan lesz a jó ötletből prosperáló vállalkozás?

Kiderült, hogy Ázsiában az ilyen típusú szolgáltatások piaca csaknem 300 millió dolláros, ám egyáltalán nem minden országban garantált a siker, elsősorban a társadalmak és a kultúrák, hagyományok különbözősége miatt. A döntőben csaknem konszenzus alakult ki a téren, hogy az amerikai megjelenés után az európai, majd az ázsiai expanzió lehet sikeres út ennek a startupnak. A négy csapat azonban négy teljesen különböző stratégiát vázolt fel. Felmerült például olyan megoldás is, hogy Ázsiában a szülők egy alternatív fiók segítségével felügyelhessék a gyermekük aktivitását. 

Bármilyen legyen is a növekedési stratégia, a vállalatnak strukturális szinten is le kell követnie a növekedést, s fel kell készülni a céges kihívásokra. A szakemberek szerint a diákok egyre inkább elsajátítják a megfelelő elemzési struktúrákat, prezentációs technikákat, s bár az üzleti realitásérzék terén még van hova fejlődniük a diákoknak, a felmerült gondolatok a gyakorló üzletember zsűritagoknak is inspirációt jelentettek. Ezek a diákok hús-vér vállalkozást még nem működtettek, de a hallottak alapján örülhetnek azok a vállalkozások, ahol munkába állnak majd.

A versenyt támogató cégek világosan látják a nagyon gyakorlatias esettanulmány módszer előnyeit. Egyben kiváló alkalom arra is, hogy a menedzserek egy gyakorlatorientált és valós vállalati kihívást feldolgozó eset megoldásán keresztül képet kapjanak a részt vevő egyetemi hallgatók tudásáról, rátermettségéről és problémamegoldó képességéről.

A versenyen a Corvinus csapata diadalmaskodott, a Krúdy Consulting, második a FourInOne csapat lett a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemről, harmadik a pécsi Insight, míg negyedikek a Budapesti Műszaki Egyetemről érkező Technocracy tanácsadói lettek.