Multinacionális cégek Magyarországon: a gátakat le kell bontani

A multinacionális vállalatok számára is alapvető fontosságú a „tőke maximális értékesülése" – hangzott el a Világgazdaság Multi cégek Magyarországon: hoztak, láttak, vittek? című konferenciáján. Az ezt gátló akadályokat le kell bontani, a mostani kormányzati döntések azonban ezt nem feltétlenül segítik – jelezték a konferencia szereplői.
Nem kérdéses, hogy a multik helyzete alapvetően változtatta meg a honi gazdaságszerkezetet, versenyviszonyokat, mára megkerülhetetlenné váltak. Általános értékeléseket esetükben viszont nehéz tenni, miután egyes piacok, ágazatok nagyon eltérőek egymástól, így cégeket nem nagyon lehet összehasonlítani. Az viszont vitán felül áll, hogy a multinacionális vállalatok teljesítménye messze az átlag felettinek mondható, s a náluk megjelenő hatások tovagyűrűznek más, velük akár távoli kapcsolatban álló cégek felé is – jelentette ki Chikán Attila, egyetemi tanár, a Versenyképességi Intézet igazgatója a Világgazdaság Multi cégek Magyarországon: hoztak, láttak, vittek? című konferenciáján.

Egy erősen kirajzolódó sajátosságra viszont ezekkel együtt is rá lehet mutatni – jelezte. A magyar és a külföldi cégeket is két csoportra lehet osztani egy jól meghúzható határvonal mentén, amely azonban nem ugyanaz. A külföldi társaságok esetében az egyik csoportban olyan vállalatok vannak, amelyek úgy exportálnak hatalmas tételeket, hogy a gyártás folyamán magas szintű technológiákat alkalmaznak, a legfrissebb nemzetközi elvárásoknak megfelelő fejlesztéseket hajtanak végre. Ehhez képest a másik klaszterben olyan társaságok találhatóak, amelyek a hazai költségelőnyök kihasználása miatt jönnek Magyarországra, lényegében bérmunkát végeznek. Utóbbiak körében a hazai hozzáadott érték alig több, mint harmada az első csoportban mérthez képest. Árbevételük csupán fele a fejlett technológiákat alkalmazó cégekével összemérve, s exportjuk értéke is hasonló különbséget mutat ugyancsak a fejlett technológiát alkalmazó vállalkozások javára.

Ezzel szemben a bérmunkát végző társaságok foglalkoztatottainak száma harmadával magasabb – hivatkozott egy friss kutatásra Chikán. Ezek arra utalnak, hogy egy kormány számára a preferenciákat el kell dönteni, azaz dönteni kell, melyik csoportot erősíti, ám aligha kérdés, ha az export mennyiségét kívánja a magyar kormány támogatni, akkor a fejlett technológiákat alkalmazó cégeket kell segíteni. Hozzátette: mindez nem jelenti azt, hogy a bérmunkában ne lenne kiemelkedő szerepe a jól képzett munkaerőnek. A magyar cégeket elválasztó határvonal az exporttevékenység – magyarázta. A kutatás rámutat, hogy az külföldre szállító exportáló cégek hatékonyabbak, és jobbak a üzleti mutatóik.

A piacgazdasági környezetben a tőke természetszerűen a „maximális értékesülésre törekszik" – hangsúlyozta Chikán Attila. Ehhez arra van szükség, hogy a tőke mozgástere a lehető legnagyobb legyen. Így elkerülhetetlen az ezt gátló akadályok lebontása. Ehhez a megjegyzéshez köthetőek a konferencia előadásai utáni, hazai cégvezetők részvételével tartott panelbeszélgetés egyes kijelentései. Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója és Gyenes András, az Unilever Magyarország ügyvezető igazgatója is hangsúlyozta, hogy a kormányzati döntések, sok esetben váratlan helyzetet teremtenek, amelyek miatt a vállalat globális, Magyarországot is érintő döntéseiknél „magyarázkodni kell". Ezek miatt harcokat kell megvívni vállalatokon belül, a bizalom békésebb évek után most nem feltétlenül erősödik – mondták. Gyenes András jelezte: legutóbb a samponadó ötlete lepett meg minket, azaz nemcsak a csomagolás, hanem a beltartalom után is fizetnünk kell. Szavaikból leszűrve: ezek a kormányzati döntések éppen olyan akadályok, amelyekről Chikán Attila beszélt. A helyzetet szemléltetve Gyenes András megjegyezte, ezeknek a kormányzati lépéseknek hatásai is vannak, hiszen volt olyan Unilever-beruházás, amely éppen ezek miatt hiúsult meg Magyarországon.

Ehhez kapcsolható Chikán Attila azon kijelentése, amely szerint Magyarország esetében – globálisan összevetésben – sajnos nem jól használjuk a befektetéseket a versenyképesség erősítésére. Gyorsan hozzátette: azt sem szabad elrejteni, hogy Magyarország a régióban a termelési érték, a foglalkoztatás és a hozzáadott érték szempontjából mindhárom esetben az első két hely egyikén foglal helyet.

Chikán hangsúlyozta: egy vállalatot nem lehet megérteni környezete, holdudvara nélkül. Éppen ezért végeztek egy olyan kutatást is, amely a multik és a kkv-k kapcsolatát vizsgálta. Ez rámutat arra, hogy a multik a stabil, transzparens pénzügyi helyzetet vár partnerétől, átláthatóságot, erős szakmai hozzáértést, megbízhatóságot, rugalmasságot követel. A felmérésből kiderült, hogy ezek betartása évekkel ezelőtt még traumát okozott a honi kis- és középvállalkozások körében, ma már viszont a kkv-k jelentős része ezt tudomásul veszi, bár a teljesítéssel még akadnak gondok. Ezt támasztotta alá Urbán László, a Magyar Suzuki vezérigazgató-helyettese véleménye, aki kifejtette: a beszállítók egészen addig hangosan berzenkednek a Suzuki támasztotta elvárásokkal szemben, amíg azt nem teljesítik. Ezt követően viszont ragaszkodnak a partneri kapcsolathoz, hiszen az bizonyos fokú biztonságot nyújt számukra.

A nemzetközi cégek magyarországi jelenlétében a kormány által kötött stratégiai megállapodások új elemként jelentek meg, amelyet azért az utóbbi időben több bírálat is ért. Ezt Pana Petra előadásában a Külgazdasági és Külügyminisztérium főosztályvezetője is jelezte. Mint kifejtette: a stratégiai szerződések előnyét firtató kérdéseket napi szinten kapják. Megjegyezte: a kontraktusokkal a versenyképesség javítása, a munkahelyteremtés, hazai kkv-k megerősítése, magyar beszállítók előnybe helyezése a cél. A főosztályvezető reagált a konferencia első előadásában, Vahl Tamás által tett kijelentésre, amely szerint a stratégiai megállapodás egy marketingeszköz a felek számára, semmi több annál. Pana Petra válaszában jelezte: ezek nem kötelezettségek, hanem szándéknyilatkozatok, jogi kötelezettségvállalást nem tartalmaznak. A kölcsönös bizalom megerősítése, közvetlen párbeszéd és információáramlás növelése, innovációs és képzési együttműködés a szándék, a beszállítói kapcsolatok fejlesztése a cél.

Ehhez a ponthoz kapcsolható viszont a Transparency International héten bemutatott, a hazai lobbizás mechanizmusait vizsgáló kutatása. Ebből az derült ki, hogy a piaci szereplők úgy vélik, akik kimaradnak a stratégiai partnerségből, azok háttérbe szorulnak, piaci pozíciójuk sérül. Szinte erre reakcióként a főosztályvezető kijelentette: nem emelnek ki egy-egy vállalatot a piacról. Meg kellene találni egy arany középutat a véleményt formálóknak, mert jelenleg az az „állapot", hogy ha pozitív döntést hoznak, akkor azért, ha negatívat, akkor azért kapnak bírálatot.

A stratégiai megállapodásokról Pana Petra elmondta: olyan cégek vannak az aláírók között, akik többi között a magyar GDP-hez, exporthoz jelentősen hozzájárulnak, a foglalkoztatás növelését tervezik, magyarországi beszállítókra támaszkodnak, vagy jelentős kutatás és fejlesztési tevékenységgel rendelkeznek. Most 40 termelő vállalat van a partnerek körében, 10 szolgáltató és egy kereskedelmi cég. A jármű- és a gyógyszeripar a legnagyobb számú szerződő. Hangsúlyozta: a stratégiai megállapodások a magyar kkv-szektor fejlesztésének fontos eszköze.

Hogy ez mennyire lesz sikeres, ahhoz bizonyosan lesz egy-két szava a nemzetközi cégeknek is. A panelbeszélgetésen a vállalatvezetők egyöntetűen hangsúlyozták, hogy a kormány részéről a kiszámíthatóságot várják el, ez alapvető szükséglet részükről. Emellett kiemelték, hogy az oktatás minőségére hatalmas hangsúlyt kell fektetni, mert mint Christopher Mattheisen utalt rá, a vállalatoknak elképesztő mennyiségű új készségre lesz szüksége a nagyon közeli időben. Gyenes András ezenfelül arra mutatott rá, hogy az export erősítésére kell figyelni, de túlhangsúlyozni nem feltétlenül jövedelmező, ezért a hazai fogyasztást is erősíteni kellene. Ennek jelenleg szerinte egyik gátja a 27 százalékos áfa. Az, hogy az alapvető élelmiszerek árára ekkora áfatartalom rakódik, nem jó. Hangsúlyozta az is, hogy örömteli lenne, ha a kormányzat és a helyi menedzsment kéz a kézben lépne fel a regionális központok felé. Ezzel a hazai cégek súlyát jelentősebbé lehetne tenni a nemzetközi versenyben.

A korrupciónak Svédországban más a súlya

A korrupciós kérdésre reagálva a panelbeszélgetésen részt vevő Takács János, a Svéd Kereskedelmi Kamara elnöke kifejtette: a hazai és a svéd korrupció megítélése között hatalmas különbségek vannak. Három svéd kormányzati tag, államigazgatásban dolgozó került az elmúlt időszakban ilyen helyzetbe, s mindhárman lemondtak, holott a magyar viszonyok között a „vádpontok” nem mondhatóak hatalmas súlyúnak. Az egyik például arról szól, hogy nem jelentették be a bébiszittert. Megjegyezte: az Electroluxnál töltött évei alatt jelentős korrupciós ügy nem volt, vagy „legalább is nem jöttek rá”.

 

 

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.