A kormány csak most kezd el kapkodni ilyen, Robin Hood-adó féle ötletekkel – fogalmazott László Tamás, a Fidesz szakpolitikusa. No nem most, amikor az Orbán-kabinet úgy döntött: fenntartja a nyereséges energiacégekre kirótt úgynevezett Robin Hood-adót, szintjét 8 százalékról 16 százalékra emelve.

Hanem 2008-ban, amikor a Gyurcsány-kormány eredetileg kirótta az adónemet. Az akkor ellenzéki Fidesz és holdudvara a frakció által nyomott parlamenti nem körítéseként közepesen erős médiafelhajtást csapott, a Robin Hood adót elkapkodott, befektetőellenes látszatintézkedésnek, "rossz üzenetnek" nevezve.

A Gyurcsány-kabinet megmakacsolta magát, de megígérte, hogy az adó csak 2010-ig lesz érvényben. Ám 2010-ben már a Fidesz volt hatalmon. A törvénybe foglalt ígéretet, netán holmi jogfolytonosságot a párt két évvel korábban hangoztatott kifogásai is alátámaszthatták volna.

Ám Matolcsy György nemzetgazgasági miniszter az energiacégekre is vonatkozó – visszamenőleges – válságadó 2010. végi bejelentésekor mintegy mellékesen megjegyezte, hogy a Robin Hood-adó is megmarad.

Már akkor kitűnt, hogy különböző energiacégek más-más hangsúlyokkal tiltakoztak az egyik, illetve a másik sarc ellen: a nyereségre kivetett Robin Hood-adó elsősorban az eredményes vállalkozásoknak, míg az árbevétel után szedett, ágazati különadónak nevezett válságadó a nagy forgalmú, ám adott esetben veszteséges cégeknek fájt.

A már akkor is tetemes nyereséget felmutató Mol Orbán Viktorral baráti kapcsolatot ápoló elnöke, Hernádi Zsolt akkortájt lapunknak elsősorban a Robin Hood-adóról szólt elítélően. „A nyereségalapú Robin Hood-adó bünteti a hatékonyságot. Mivel Európa leghatékonyabb olajvállalata vagyunk, az összes adó felét a Mol fizeti be. Ezt igazságtalannak tartom. A két évre tervezett Robin Hood-adó esetleges meghosszabbítása nagyon rossz üzenet lenne” – fogalmazott, erősen emlékeztetve a Fidesz két évvel korábbi retorikájára.

A külföldi energiabefektetők ugyanakkor éppenséggel a válságadó ellen keltek ki, arra utalva, hogy nyereségük forgalmukhoz képest kevéssé acélos. Többek között azzal érveltek, hogy a nagy árbevétel sok esetben alig nyereséges, kötelezően előírt feladataiknak tudható be. Panaszuk egyenesen Brüsszelig ért. Noha uniós eljárás emiatt azóta sem indult, tudni lehetett, hogy a válságadó eltörlése az unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) követelései közé tartozik.

Így talán nem meglepő, hogy az EU/IMF-tárgyalások közepén bejelentett Széll Kálmán Terv 2.0 értelmében 2013-tól a válságadó megszűnik. Az anyag szerint ebből a költségvetésbe tavaly 99 milliárd forint folyt be (valamivel több, mint az első évben).

A Robin Hood-adó eltörlését azonban nem követelte az EU. Az „energiellátók jövedelemadója” meg is marad. Sőt mértéke 8 százalékról 16 százalékra ugrik, és egyes más közmászolgáltatásokra is kiterjesztik. A kormányanyag szerint így az eddigi tervekhez képest 55 milliárd forinttal több folyhat be a büdzsébe.

Gyors körkérdésünk alapján úgy tűnik, az energiacégek egy része emiatt nem számít adóbefizetéseik lényegi csökkenésére: az egyik megszűnik, a másik megduplázódik, így összességében maradhat az eddigi szint.

Valaska József, a német RWE-EnBW irányítása alatt álló, igen nyereséges Mátrai Erőmű vezérigazgatója megkeresésünkre úgy fogalmazott: természetesen befizetik a kétszeresére emelt Robin Hood-adót, aminek negatív hatását igyekeznek nyereségük további növelésével ellensúlyozni. Egyszersmind tudomásul veszik, hogy a kormány így igyekszik orvosolni az országra és az unióra nehezedő gazdasági nyomást.

A GDF Suez tudomásul veszi az energiaszektorra kivetett adókat és a kormány gazdasági stabilizációs szándékát –közölte lapunkkal a francia hátterű hazai energiacsoport. Ugyanakkor hasznosnak találnák, ha ilyen döntések az ágazat bevonásával születnének, és nem növelnék tovább a terheket. Bíznak benne, hogy az intézkedés növekedési pályára állítja a gazdaságot, amiben – az ország, illetve tulajdonosaik érdekeinek figyelembevételével – készek részt venni. Csoportjuk 1995 óta egymilliárd eurót fektetett be hazánkban. Ezt folytatják, ha a szabályozási környezet stabil, átlátható és olyan működést tesz lehetővé, ami biztosítja a korszerű és megfizethető árú energiaellátást, valamint a befektetett eszközök fair megtérülésének lehetőségét – fogalmaznak.

Az EDF Démász a válságadók bevezetésekor két dologban fogalmazta meg aggodalmát: egyrészt az energetikához, adózáshoz kapcsolódó szabályozási változások kiszámíthatatlansága tekintetében, másrészt sérelmezte, hogy a hatósági áras egyetemes szolgáltatásra is kivetett válságadóval egy döntően veszteséges tevékenységet terhelnek –közölte megkeresésünkre a szintén francia hátterű áramszolgáltató-csoport. Ez utóbbi megszüntetését mindenképp pozitív lépésnek tartják. Ugyanakkor megfogalmazásuk szerint a jelenlegi változások a kiszámíthatóságot nemigen erősítik: a kormányzat ugyan – ígéretéhez híven – kivezeti a válságadót, azonban a megemelt kulcsú Robin Hood-adóra vonatkozó javaslat ismételten váratlanul, előzetes egyeztetések nélkül született – szögezik le.

A téma kapcsán több energiacég – például a fővárosi többségű, az RWE irányítása alatt álló Főgáz, az olasz hátterű Tigáz, illetve a Mol – is elhárította érdeklődésünket.