Szilveszter után alig két héttel ugyanis a svájci jegybank bejelentette, hogy eltörli a svájci frank euróval szembeni – évek óta védett – 1,2-es árfolyamküszöbét. Utóbbi drámai hatással volt a nemzetközi devizakereskedelemre, a viharból a forint sem maradt ki. A bejelentés után a magyar fizetőeszköz pillanatok alatt 327,62 forintig gyengült az euróval szemben, és ezzel a nehezén túl is volt a magyar deviza. Ez volt ugyanis a leggyengébb árfolyam az évben.

Áprilisban már a legerősebb, 295,63 forintos eurójegyzésnek örülhettek például a külföldre utazók, a kormány viszont igyekezett gyengíteni a forintot. Ebben a nemzetközi események is segítették. Majd egy szinte teljesen eseménytelen fél év következett, jellemzően 310-315 forint közötti árfolyamszinttel.

Folyamatosan csökkent idén a jegybanki alapkamat is. 2014 nyarán még úgy tetszett, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatcsökkentési ciklusa véget ért, ám a nemzetközi események ezúttal is besegítettek. Kötvényvásárlási programba kezdett például az Európai Központi Bank, így tér nyílt a magyar jegybank monetáris tanácsa előtt, és az év elején még 2,1 százalékos mutatót öt lépésben 1,35 százalékra mérsékelték. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője jövőre 310-320 forint közötti ingadozást vár az euróval szemben. Közbeszólhat persze a hitelminősítők döntése. Egy felminősítés például forinterősödést okozhatna, aminek a jegybank további kamatvágással vehetné elejét – véli az elemző. Ha ez bekövetkezik, az alapkamat egy százalékra eshet.

A magyarországi gazdaság problémáiról többcikkes összeállítást készítettünk, amelyet a „2015 a gazdaságban” címkére kattintva érhetnek el.