Időközben az is kiderült: a „brüsszeli bürokraták" nem képesek felfogni, hogy a Fidesz ebben a mesében a csendben pecsételő irodamoly szerepét osztotta rájuk. Amazok ellenben nem átallják az engedélyeket az egykoron Magyarország által is aláírt közös elvek érvényesüléséhez kötni.

Néhány dolog bezavar a képbe Teknős Miklós / Népszabadság

November közepén kötelezettségszegési eljárás indult azért, mert Magyarország verseny nélkül ítélte oda a megbízást az orosz állami Roszatomnak. Lázár János szerint csak az 1966-os magyar–szovjet egyezményt hosszabbították meg. (Az iratok nagy részét évtizedekre titkosították – még ha az egyik csomag 30 éves titkosítását időközben tíz évre mérsékelték is, és valószínűleg más dokumentumokat szintén ki kell majd adniuk.)

Orbánék szerint uniós legyek repkednek a magyar hús felett, Lázár ezért többször is belengette már a Siemens vagy a paksi cégek élére a német menedzserek megbízását, de az EU-t a jelek szerint ez kevéssé hatja meg. És jött az újabb pofon: az EU ugyanis azt is vizsgálja, hogy Magyarország beruházása állami támogatásnak minősül-e. Lázárék szerint az unió a magyar–orosz megállapodás előtt már szentesítette a projektet, igaz, az akkor kiadott elvi hozzájárulás is figyelmeztetett a későbbi érdemi vizsgálatokra. A papírmunka gőzerővel halad, a magyar kormány továbbra is 2018-as „gödörnyitással" számol.

A magyarországi gazdaság problémáiról többcikkes összeállítást készítettünk, amelyet a „2015 a gazdaságban” címkére kattintva érhetnek el.