Times és Times között is van különbség: amíg a londoni The Times jegyzetírója a napokban Orbán Viktor miniszterelnöknek a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) való pénzügyi függetlenségi harcát méltatta, addig a The New York Times az itthon a gazdasági növekedés megtorpedózásáért felelősnek beállított Simor András jegybankelnök kitartásáról szól elismerően.

Nem könnyű Európában jegybankelnöknek lenni, különösképp válságos időkben, de legfőképp Magyarországon - állapítja meg a lap a kormányfő ellenfelének beállított Simorra utalva, aki a cikk szerint az elmúlt nyolc év utolsó mohikánjaként a helyén maradt, s állja a csapásokat: kezdve a ciprusi offshore cégére irányuló parlamenti össztűztől fizetésének 75 százalékos megkurtításán át a kilátásba helyezett bűnvádi meghurcoltatásáig.

Utóbbira a lap szerint már folynak az előkészületek. A lényeg, hogy valamilyen módon eltávolítsák posztjáról a jegybankelnököt, aki váltig állítja: nem tett semmi olyat, ami alapjául szolgálhatna egy ilyen eljárásnak. Erről a kormány sajtóirodájától nem kapott tájékoztatást a New York Times újságírója.

Simor démonizálása, a külföldi bankok befeketítése és az IMF hazaküldése helyi szinten népszerűséget hozhat Orbánnak, főleg az őszi önkormányzati választások előtt, de egyben komoly kockázatot is hordoz: a magyarok európai szövetségesei eltávolodnak az országtól, a külföldi befektetők elszivárognak, s a Magyarország magára marad, ismét kitéve magát a 2008-as forint elleni támadásnak, ami csődközeli helyzetet eredményezett, s ahonnan a sokat szapult IMF és az EU húzta ki az országot - írja az amerikai lap.

A piac egyelőre toleráns, abban bízik, hogy a magyarok megegyeznek az EU-val. Csakhogy az EU az IMF bevonása nélkül nem fog üzletet kötni - figyelmeztetett a cikkben Peter Attard Montalto, a neves bankház, a Nomura elemzője, aki szerint pánikhangulatról egyelőre nem lehet beszélni. A jegybank monetáris tanácsa, és maga Simor is jelezte, hogy Magyarország sérülékenyebb egy IMF-EU védőháló nélkül, újabb adalékot szolgáltatva ezzel az Orbán-Simor ellentéthez.

A lap idézi Lázár György magyar-amerikai befektetőt, aki intellektuális különbségeket is megjelöl a konfliktus forrásaként. „Ezek a fiúk vidékről jöttek és nem találják a hangot a kifinomult intellektussal jellemzett budapesti elittel, amelyhez Simor András is tartozik" - vélekedik Lázár, aki ugyanakkor a jegybankelnök szemére hányja, hogy a gazdasági növekedés érdekében hamarabb is csökkenthette volna az alapkamatot, amely 5,25 százalékos szintjével még mindig kiemelkedően magasnak számít Európában.