Szinte számolatlanul sorolta a problémákat, a legsúlyosabbak között azt említette, hogy bár a 2014–2020-as költségvetési ciklusból immár három év eltelt, pályázati elbírálás gyakorlatilag még nem történt. A VP-n belül 68 támogatandó célt határozott meg a kormányzat, ebből eddig 37-re hirdettek meg pályázatokat. Ez önmagában még nem lenne drámai, az a körülmény viszont, hogy eddig mindössze két területen bírálták el a pályázatokat, már az. (A felhívásokat egyébként csaknem 150 alkalommal módosították, amit szinte lehetetlen követni.) S mivel a kifizetéshez szükséges döntések nem születtek meg, az idénre tervezett több mint 200 milliárd forint támogatási összeg nem is jut el az igénylőkhöz.

A 37 terület egyébként a felhasználható források közel háromnegyedét fedi le, azaz az uniós költségvetési ciklus feléhez közeledve számos olyan, a vidékfejlesztésben érintett szereplő akad, aki még egyáltalán nem is találkozott az általa remélt kiírásokkal.

Ez már csak azért is élesen kritizálható, mert a brüsszeli hírek alapján úgy tűnik, e költségvetési ciklus végén igencsak megváltoznak a forráshoz jutási lehetőségek. Azaz ebben időszakban kellene megerősíteni a magyar termelők piaci pozícióját, és létrehozni azokat az agrárgazdasági termékeket, amelyek itthon és külföldön is tartósan versenyképesek. Ehhez képest a kormány újraírja a játékszabályokat, elképesztő csúszásban van a pályázatok kiírásával, és a minimumra szorítja a nemzeti hozzájárulási mértéket – sorolta a MOSZ elnöke.

Sok gazda úgy véli, az elmúlt csaknem hat év során olyan feltételrendszer alakult ki, oly mértékű a protekcionizmus, hogy nincs értelme belekezdeni a pályázati munkába. Aki teheti, inkább a banki források felé mozdul. Elkeserítő példaként említette, hogy a beruházási támogatásokra január óta lehet pályázatokat benyújtani, a döntést azóta várják a gazdaságok. Jellemzően a helyszíni szemlék sem történtek meg, nemhogy az adategyeztetések. Az idénre tervezett építkezések vagy egyáltalán nem valósulnak meg, vagy elhalasztják azokat 2017-re.

Nagy Tamás megjegyezte azt is: az állattenyésztés fejlesztésére 70 ­milliárd forint áll rendelkezésre e ciklusban, ám csak az idén a beérkezett igények összege 200 milliárd ­forint.