Az Iránnal és más, az Egyesült Államok tiltólistáján szereplő országokkal üzletelő bankot korábban félmilliárd dolláros bírsággal fenyegették, erre kért még rá 300 milliót a New York-i bankfelügyelet illetékese, Benjamin Lawsky. A vizsgálatok ugyanis kiderítették, hogy 2008-ban a Commerzbank az Islamic Republic of Iran Shipping Lines nevű állami hajózási társasággal üzletelt annak ellenére, hogy az - tiltott fegyverkereskedelemben való részvétel miatt - az amerikaiak feketelistáján szerepelt.

A vizsgálat során bebizonyosodott, hogy a németek tisztában voltak ezzel a ténnyel. A bank és az amerikai hatóságok között a büntetés mértékéről szóló egyeztetések hivatalos eredményét pár héten belül jelentik be. Úgy tudni, hogy a németek a büntetőjogi felelősségre vonást is elkerülhetik a bírság megfizetésével. Egyelőre valamennyi érdekelt elzárkózott a Reuters értesülésének kommentálásától.

A Commerzbank nem az utolsó lesz a sorban: a múlt héten a BNP Paribas egyezett meg az amerikaiakkal, a franciák 8,9 milliárd dolláros rekordbírságot fizetnek amiatt, hogy a tiltás ellenére Szudánnal, Iránnal és Kubával üzleteltek, sajtóértesülések szerint 30 milliárdnyi illegális dollár szabad áramlását lehetővé téve ezzel. Az elmúlt öt évben több mint fél tucat bank kért bűnbocsánatot, ők együttvéve eddig több mint 12 milliárd dollárral vezekeltek tetteikért. A brit Standard Chartered például tavalyelőtt 667 milliós bírságban egyezett ki a hatóságokkal, miután 59 ezer tranzakciót hajtott végre az irániakkal, összesen 250 milliárd dollár értékben.

Hírügynökségi források szerint a Commerzbank hasonló volumenben kereskedhetett az irániakkal, ezért hasonló mértékű lesz a büntetése is. A „vádlottak padján” ül még az olasz Unicredit, a német Deutsche Bank, illetve a franciáktól a Credit Agricole és a Societe Generale. A BNP Paribas-nak egyébként azért kellett tized akkora tiltott pénzügyi műveletre tízszer akkora bírságot fizetnie, mert a Szudánnak való üzletelést sokkal szigorúbban ítélik meg, mit az irániakkal folytatott ügyleteket. Commerzbank esete azért is különösen súlyos, mert a pénzintézet 17 százalékban a német állam tulajdonában van.