Az információs technológia (IT) fogyasztójaként Európa továbbra is vezető szerepet játszik, a globális torta negyedét szakítja ki magának, de az értékesítésben veszít amerikai és ázsiai partnereivel szemben. A száz legnagyobb IT-cég közül csak tizenöt európai, s egyikük sem piacvezető.

A Financial Times idézi a tanulmány egyik szerzőjét, Jan Stengert, aki szerint ennek a folyamatnak messzemenő következményei lesznek Európára nézve, hiszen az „egészséges csúcstechnológiai szektor a modern gazdaság tartópillére. Az IT pedig sok iparágnak a magva. S ha Európa ezt elveszíti, akkor elveszti versenyképességét más ágazatokban is”. A hanyatlás valójában már átterjedt más területekre is. A félvezetőiparban cégek mentek tönkre, a chipgyártás pedig veszteséges.

Stenger szerint a magas európai bérköltség is része a problémának. A mérnöki fizetések átlaga 75 900 dollár volt 2010-ben, míg Indiában 26 800, Kínában pedig 16 900. Európában nincs is elegendő szakember, a diákoknak mindössze 17 százaléka vállalkozik felsőfokú műszaki, matematikai képzésre, miközben Kínában az arány 31, Tajvanon és Dél-Koreában 35 százalék. Az Egyesült Államokban e tekintetben Európánál is rosszabb a helyzet, de évente 32 ezer szakember érkezik külföldről, hogy csökkentse a hiányt.

Az Európai Unió már 2000-ben meghirdette, hogy tíz év alatt a világ legversenyképesebb térségévé válik. A program kudarca láttán most a 2020-as stratégia került a figyelem középpontjába, a tudásalapú gazdaság kialakításával. Ám ennek ellenére Európa továbbra is kevesebbet költ kutatás-fejlesztésre a nemzeti össztermék arányában, mint az Egyesült Államok vagy Japán. Európában a szabadalmi kérelmek zömét amerikai és ázsiai cégek nyújtják be.