Pénteken a takarékosság jegyében a bank City-beli székházában kezdődött meg az 1991-ben alapított Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) éves közgyűlése. A kifejezetten közép-kelet-európai befektetésekre létrehozott pénzintézet tanácskozásán a 61 tagország közül 51 küldte el kormányzóját, vagy annak helyettesét és a részvevők listáján 25 miniszter neve szerepel. Az éves közgyűléssel párhuzamosan Üzleti Fórumra is sor kerül, melyen politikusok mellett gazdasági szakértők és az üzleti élet képviselői vitatnak meg olyan kérdéseket, mint a pénzügyi szektor átalakulása, az infrastrukturális befektetések hozzájárulása a gazdasági növekedéshez, vagy a női vezetők szerepe a vállalkozások világában.

Mint erről a kormányzók előtt tartott megnyitó beszédében Thomas Mirow elnök, illetve az újságíróknak rendezett beszélgetésen Erik Berglöf, vezető közgazdász is szólt, 2008 utolsó negyedében a világméretű hitelválságnak addig ellenálló célországok jelentős része „áldozatul esett a piaci zűrzavarnak és most súlyos recesszióval küszködik”. Mirow mindazonáltal reményének adott hangot, hogy az idei mélypont után jövőre elindulhat a lassú megújulás. A bank legfrissebb előrejelzése szerint 2009-ben a 30 országban átlagosan 5,2 százalékkal lesz alacsonyabb a GDP, mint 2008-ban volt. Minden gazdasági és társadalmi feszültség ellenére pozitívan kell értékelni, hogy nem dőltek be bankok, nem omlottak össze ellenőrizhetetlenül a nemzeti valuták, nem vontak vissza reformokat, nem forog veszélyben a demokrácia. Mindez, a bankelnök szerint, a húszéves átalakulás vívmánya.

Mint az elnöki beszámolóból kiderült, a bank - történelme során először - volt veszteséges. A 602 millió eurós deficit nagyrészt a tulajdonában lévő tőkerészesedések átértékelődésével magyarázható, ám számítani kell arra is, hogy egyes partnerek nem lesznek képesek visszafizetni felvett kölcsöneiket. Miközben a kereskedelmi banki finanszírozás akadozik, az EBRD első negyedévi teljesítménye 60 százalékkal volt magasabb, mint az előző év megfelelő időszakában. A közgyűlés napjáig 2 milliárd euró értékben írtak alá befektetési kötelezettségvállalásokat. Ami a jövőt illeti, az EBRD kötelességének tekinti, hogy működési területén, a külső tőkétől való függés csökkentése érdekében erősítse a helyi pénzügyi szisztémát.

A válságmenedzselésen kívül arra is gondol a bank, hogyan lehet az átalakuló gazdaságokat felkészíteni újabb krízisek elkerülésére. Ezt a célt szolgálják többek között az energiahatékonysági és a megújuló energiába irányuló befektetések. A közgyűlés alkalmából indította útjára a bank a Megtartható Energia Kezdeményezés második szakaszát. Az elmúlt három évben az EBRD által katalizált hozzájárulásokkal együtt 14 milliárd euró folyt be a szektorba, elősegítve az energiakiszolgáltatottság mérséklését.

Bár Magyarországon ez most nem kiemelt téma, érdemes megemlíteni, Erik Berglöf főközgazdász határozott kiállását amellett, hogy ki kell jelölni az EU-hoz már csatlakozott közép-európai országok számára az euróhoz vezető időkeretet. - A válság kidomborította mindazokat a veszélyeket, melyeknek a kis, független nemzeti valuták egy nagy blokk árnyékában ki vannak téve - mondta Berglöf.

Szombaton a bank elnökének a kormányzók zártkörű tanácskozását ismertető tájékoztatóján derül majd ki, hogyan fogadták az egyes részvényesek a tőkeemelés lehetőségét. Mirow „erősnek” minősítette az EBRD alaptőkéjét, hozzátéve: „tartósan növekvő aktivitás esetén felmerül a tőkemegfelelési képesség kérdése”. Erről a bank 2011-2015 közötti közép távú stratégiájának kialakításáról rövidesen kezdődő igazgatósági konzultációk keretében kell beszélni. Döntést a pontosan egy év múlva kezdődő zágrábi éves közgyűlés hozhat.