Az Alkotmánybíróság (AB) soron kívül foglalkozik az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer (SPS) működtetését szabályozó törvénnyel, mégis több hónapja húzódik az ügy. Az AB most kiadott hírlevel szerint ugyanakkor keddre végre napirendre tűzték az alkotmánybírák a jogszabály vizsgálatát. A törvény véleményezését Sólyom László köztársasági elnök 2007. november 14-én kérte. Sereg András, az Alkotmánybíróság szóvivője lapunknak elmondta, hogy a testület előtt lévő ügyek között az SPS – ahogy további háromtucatnyi más is – soronkívüliséget élvez. A dokumentumokat tanulmányozza most az üggyel megbízott alkotmánybíró, és az általa elkészített határozattervezetet tárgyalja majd a taláros testület.

Az Országgyűlés még október 20-án, parázs vita után fogadta el az előterjesztést, ám Sólyom László nem írta alá. A köztársasági elnök álláspontja szerint ugyanis a támogatási jog, termeléstől elvonatkoztatott önállósítása – az uniós forrás döntő részét akkor is megkapja a gazda, ha nem termel - csökkenti a haszonbérbe adott termőföldek forgalomképességét és forgalmi értékét, hiszen a támogatási jog a termelőt, és nem a tulajdonost illeti.

Sólyom László úgy látja, ez önmagában nem szükségszerűen alkotmányellenes, de a jogbiztonság megkövetelné, hogy a földtulajdonosok a földjük haszonbérbe adásakor tisztában lehessenek annak következményeivel, és ennek megfelelően szerződjenek. A törvény e követelménynek nem felel meg, hiszen múltbeli – 2006-os – időponthoz köti a támogatási jogosultság egy részét, ami sérti a jogbiztonságot.

Az agrártárca álláspontja szerint azonban az SPS mind a bérbeadónak, mind a bérlőnek előnyt jelent, mivel így mind a két fél érdekelt a hosszú távú bérleti szerződésben. Az SPS-jogosultság növeli a föld értékét, amivel a 2011-es földpiaci nyitás után a külföldi befektetők is számolnak majd. A támogatási rendszerben a nemzeti tartalék képzésével rendezhető a fiatal gazdák, és a mezőgazdasági termelésbe újonnan belépők helyzete.

Szakértők szerint, ha az Alkotmánybíróság február végéig támogató döntést hoz az SPS bevezethetőségéről, akkor még időben ki lehet hirdetni a rendszer működéséhez szükséges jogszabályokat, és fel lehet készíteni a kifizető ügynökséget, hogy az új rendszer szerint végezze a munkát 2009-ben. Ha ennél később születik meg az AB állásfoglalása, akkor kormánynak korábban kell döntenie: a váltásról, vagy a jelenlegi rendszer tovább folytatásáról. Különben veszélybe kerülhet a 800 millió eurós támogatás kifizetése. A kormánynak ugyanis március elején kell jelenteni Brüsszelnek, hogy melyik rendszer szerint támogatják idén az agráriumot.

Gráf József agrárminiszter még tavaly terjedelmes írásos értékelést adott az Alkotmánybíróságnak, amelyet januárban az uniós tagállamok tapasztalataival ki is egészített. Az igazságügyi tárca viszont másfél hónapos késéssel, csak január végén küldte meg véleményét. Úgy tudjuk, ez utóbbi időhúzás hátráltatta eddig az AB döntését előkészítő munkát.

Soproni Horváth Lajos, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal szóvivője elmondta, hogy a hivatal tavaly megkezdte az SPS-rendszer bevezetéséhez szükséges fejlesztéseket. Amíg új döntés nincs, addig a hivatalban úgy számolnak hogy 2009-ben már az új rendszer szerint dolgoznak.

A Magyar Agrárkamara közleménye szerint az állattenyésztés jelentős része teljesen leépülhet 2010-2012 között, ennek hatására a mezőgazdaság egésze válságos helyzetbe kerül, ami a hazai gazdaságot és a lakosság élelmiszerellátását is veszélyezteti. Összefoglalva ez a tétje annak, miként, és mikor dönt az Alkotmánybíróság az úgynevezett SPS-törvényről – állítja Forgács Barna, a Magyar Agrárkamara elnöke. A kamara álláspontja szerint Magyarország érdeke, hogy az EU agrárpolitikáját meghatározó 15 régi tagországhoz hasonló támogatási rendszer működjön nálunk is. Ennek átalakításába – erre 2013-ban kerül sor – csak úgy szólhatunk bele érdemben, ha magunk is azt alkalmazzuk.