Annak érdekében, hogy a globális pénzügyi és gazdasági krízis magyarországi hatásait mérsékelje, a magyar állam az OTP Banknak és a FHB Jelzálogbanknak jelentős, öszszesen 520 milliárd forintos (1,4 milliárd eurós) hitelt nyújt. A pénzintézetek a kölcsönt a lakossági és a vállalati hitelezés élénkítésére fordítják, az erről szóló megállapodást alá is írták a Pénzügyminisztérium és bankok képviselői - jelentette be sajtótájékoztatón Veres János pénzügyminiszter. Hozzátette: a kölcsön forrását a korábban Magyarország által felvett 20 milliárd eurós hitel biztosítja.

A megállapodás szerint az OTP több mint 400 milliárd forint kölcsönt kap. Ez 500,8 millió euróból, 135 millió angol fontból, 20,1 milliárd japán jenből és 818,2 millió dollárból áll össze. Veres János hangsúlyozta: az állam a hitelt piaci módon és piaci alapon nyújtja. Urbán László, a hitelintézet vezérigazgatóhelyettese elmondta, hogy a bank a szerződésben vállalta: a rendelkezésre bocsátott összeget magyarországi ügyfelek számára folyósítja. Ezen belül 200 milliárd forintot vállalati, elsősorban kis és középvállalkozások felé helyeznek ki.

A pénzintézet mindezek mellett a kockázatokat is vállalja, és a hitelezési aktivitás növekedésével járó plusz tőkeszükségletet is a bank biztosítja. (Ugyanezt az FHBra vonatkozóan Gyuris Dániel, a pénzintézet vezérigazgatója is kiemelte.) Urbán László hangsúlyozta: az ehhez szükséges források az OTP számára rendelkezésre állnak. Ezzel azonban nem érnek véget a kötelezettségek, mert az OTP-nek a soron következő közgyűlésen be kell választania a felügyelőbizottságba és az auditbizottságba egy, az állam által delegált személyt.

A vezérigazgatóhelyettes kiemelte azt is: ez a megállapodás nem a sokat emlegetett banktámogató csomag része. Ez a Pénzügyminisztérium és a bankok között egy attól teljesen független egyezség. A hitelkihelyezés feltételeivel kapcsolatban megjegyezte: benchmark plusz 250 bázispont lesz. A hiteleket különböző devizákban folyósítják, így a benchmark az adott devizára vonatkozó bankközi kamatláb lesz.

Az FHB összességében kisebb forrást kap - mondta Veres János. A szerződés szerint itt két részletben 120 milliárd forint összegű kölcsönt folyósítanak. Az állam az FHB számára is piaci módon és kamatozással nyújtja - tette hozzá az előzőekhez Gyuris Dániel. A kapott pénzből a FHB leginkább lakossági, lakás hiteleket folyósít, e mellett a másik meghatározó irány a kis és középvállalkozások lesznek. Gyuris az megszabott feltételekkel kapcsolatban megjegyezte: eltérően az OTP-vel az FHB igazgatóságában és felügyelőbizottságában már ott ülnek a magyar államot képviselő tagok.

Arra vállaltak kötelezettséget: amennyiben a megbízatásuk a kölcsön megállapodás lejárta előtt megszűnik, akkor a bank az új igazgatóság és felügyelőbizottság megválasztásakor javaslatot tesz a miniszter által megjelölt tag megválasztására. Hozzátette: a megállapodás hatálybalépését követően egy éven belül legalább egy alkalommal, minimum 10 milliárd forint jelzáloglevélkibocsátást hajt végre.

Veres János az előzőekhez hozzátette: folyamatosan tárgyalásokat folytattak a magyarországi leányokkal rendelkező anyabankok vezetőivel. Ezeken a megbeszéléseken azokat a válaszokat kapták, hogy utóbbiak a kölcsönkihelyezéshez szükséges forrásokat biztosítják leányaik számára, nem tervezik a hitelezési tevékenységük jelentős szűkítését, sőt Veres szerint a bővítésre lehetőséget látnak. A megbeszéléseket azért tartották fejtegette a pénzügyminiszter, mert a vállalkozásoktól olyan visszajelzések érkeztek, amelyek szerint az elmúlt hónapokban a pénzintézetek hitelezési aktivitásának változása miatt egyre nehezebben jutnak kölcsönökhöz.

A tegnapi bejelentés szerint az OTP-nek és az FHB-nak nyújtott hitel még nem az úgynevezett banktámogató csomag, amelyre szintén a 20 milliárd eurós IMFhitelből különítettek el forrásokat. Ez azt jelenti, hogy a magyar bankrendszer megtámogatására még rendelkezésre áll legalább 600 milliárd forint, melyből 300 milliárdot a bankok feltőkésítésére és még egyszer ennyi a hiteleik mögé állítható garanciára lehet fordítani. A banktámogató csomagról szóló törvényt még december közepén elfogadta a parlament, a végrehajtáshoz szükséges kormányhatározat azonban azóta sem született meg, így ezekhez a forrásokhoz a bankok még nem férnek hozzá.