A bankok tehát az MNB devizatartalékának terhére válthatják a végtörlesztő adósoktól kapott forintot svájci frankra, euróra vagy jenre. A feltételeket a napokban egyeztetik a bankrendszer képviselőivel. A jegybank számításai szerint a devizahitelesek negyven százalékának van reális esélye a végtörlesztésre, ám csak a felük fogja igénybe venni az otthonvédelmi törvény hétfői elfogadásával megnyílt lehetőséget.

Ez durva becsléssel 1100 milliárd forintos hitelállományt érint. Ennek átváltása után mai árfolyamon számolva 3,8 milliárd euróval csökken a jelenleg 35 milliárd környékére tehető magyar devizatartalék. A monetáris tanács döntését Simor azzal indokolta, hogy a végtörlesztések miatt fellépő fokozott devizaigény hatással van a forint árfolyamra, és ez pénzügyi stabilitási problémát okozhat.

Utalt rá, hogy a forint gyengülésében megmutatkozó hatás kezelésére a jegybanknak megvannak az eszközei és ezzel élni is fog. Mint ismert a forint 14 havi csúcsára, 291 forintra gyengült egyrészt az európai adósságválság, másrészt az adósmentő törvény elfogadására. A piac tehát már azelőtt, hogy a törvény a Magyar Közlönyben megjelent volna, elkezdte beépíteni a forintárfolyamba annak hatásait. A jegybank ezt a hatást akarja „kiáraztatni”.

Az MNB szerint a lakossági jelzálog devizaadósok csupán 20 százaléka élhet majd a rögzített árfolyamú végtörlesztés lehetőségével - mondta Simor András. Mint mondta, még ez is jelentős veszteséget okoz a hitelintézeteknek, rontja Magyarország növekedési kilátásait, csökkenti a költségvetési adóbevételeket. A törvény jelentős pénzügyi stabilitási kockázatot jelent, de az MNB-nek van eszköze arra, hogy ezt tompítsa, és ezt használni is fogja - tette hozzá.

Simor András