A lap tudósítása szerint csúsztathatják a végtörlesztés határidejét, szabályozhatják a kamatokat, de nem kizárt egy, a végtörlesztőket segíteni hivatott állami közvetítő felállítása sem.

"A kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a devizahitelesek áttérhessenek forinthitelre. A kormány a végtörlesztők számától függően dönt a további megoldásokról és lehetőségekről" – ezt a nemzetgazdasági tárca válaszolta az Indexnek arra a kérdésre, milyen törvényelőkészítési munka folyik a végtörlesztési szabályok kitágítására.

A Fidesz frakcióvezetője, Lázár János az elmúlt napokban többször beszélt arról: a kormány szeretné, ha jövő tavasszal már alig lenne devizahiteles Magyarországon, "az egymillió-kétszázezer helyett egy-kétszázezer". A mostani szabályozás alapján erre kevés az esély, annak ellenére, hogy a végtörlesztés elméletileg mindenkinek lehetőséget ad a devizás hitelszerződése lezárására, aki a törvényi feltételeknek megfelel.

A végtörlesztők száma a kormány számításai és egyéb felmérések szerint sem haladja majd meg a 150-200 ezer főt, sőt Matolcsy György szeptemberben a törvény ellen tiltakozó osztrák gazdasági miniszternek írt levelében mindössze 100 ezer végtörlesztőt várt, az összes devizahiteles tíz százalékát.

Az NGM-től kapott válaszok szerint a "végtörlesztéssel kapcsolatban beérkező információkat a kormány értelmezi, és megállapítja azokat a pontokat, ahol a programmal szemben akadályok keletkeztek".

Erre szükség is van, mert a szabályok csak egy szűk, nem is feltétlen rászorulónak mondható réteg előtt nyitották meg a lehetőséget. Azok tudnak most december végéig bejelentkezni, akik rendelkeznek elegendő saját vagy családi megtakarítással, vagy ha nem is, de legalább hitelképesek.

És persze lehet a lakás eladásából is pénzt teremteni, de még úgy is sietni, és nyomott áron értékesíteni kell, hogy az ügyfélnek adott 60 napos fizetési határidő azt jelenti: december végéig elég vevőt találni, a banknak az igény legkésőbb december 30-i bejelentése után február végén is lehet fizetni. Mindenesetre olcsó forinthitelt sem könnyű találni, de egyes bankok adminisztratív úton is nehezítik a végtörlesztők dolgát.

Mindezek miatt a több mint egymillió devizaadósnak csupán a töredéke lesz képes kiszállni a kedvező rögzített árfolyamon a hiteléből. Hogy pontosan hányan, egyelőre nem lehet tudni. A végtörlesztők számával kapcsolatos adatokat a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete összesíti, de erre vonatkozó kérdésre a felügyelet csak annyit közölt, hogy nincs olyan döntés, amely alapján publikálnák ezeket az adatokat.

Az NGM-nek abból a válaszából, hogy a kormány a végtörlesztők számától függően dönt a további megoldásokról és lehetőségekről, lényegében az is kiderül: a devizahitelek nagyobb arányú forintosításáról, ennek lehetséges módjáról azonban még nem született döntés. Egyelőre több, esetenként homályos megoldás is kering arról – nemcsak a kormányzatban, hanem a Fidesz-frakcióban is –, hogy mit lehetne kezdeni a végtörlesztésből kiszoruló adósokkal.

Kézenfekvő megoldás lehet, ha a résztvevők számát a rendelkezésre álló határidő kitolásával próbálnák meg emelni. A hatályos jogszabály szerint december végéig van lehetőség bejelentkezni a végtörlesztésre, ezt követően 60 napon belül fizetni kell. A decemberi határidő eltolása az ingatlaneladásból törlesztőknek is segítene, és a megfelelő forinthitel kiválasztására (illetve megjelenésére) is több idő jutna.

Egy másik megoldás lehet, hogy a kormány kötelezi a bankokat a végtörlesztési igények befogadására. De felmerülhet, hogy a kormány vegye rá a bankokat olcsóbb forinthitelek folyósítására.

Az elszántságot jelzi, hogy egy, a bankok és az ügyfelek között közvetítő állami intézmény felállítása is felmerült. Bár az elképzelés még kiforratlan, lényegében arról lenne szó, hogy a végtörleszteni szándékozó ügyfelek ne, vagy ne kizárólag a banknál jelezhessék törlesztési hajlandóságukat, hanem az állami közvetítőnél is.

A totális végtörlesztés elképesztően nehéz helyzetbe hozná a pénzintézeteket. A náluk lévő teljes devizás hitelállomány augusztusban meghaladta az 5500 milliárd forintot, a teljes állományon képződő, devizanemtől függően 20-25 százalékos árfolyamveszteség összességében több lenne ezer milliárd forintnál.