Végre fordult a trend a beruházások terén
A beruházási tevékenység az elmúlt év utolsó negyedévében 14,9 százalékos bővülésén belül a gép- és berendezés beruházások 16,0, az építési beruházások 14,1 százalékkal ugrottak meg. A jelentős bővüléséhez továbbra is az árvízvédekezéssel kapcsolatos nagyprojektek, az egyéb középületek, közterületek felújítása, valamint a katasztrófavédelmi és rendvédelmi fejlesztések járultak hozzá.
A víztisztítási és csatornázási projektek eredményeként a beruházási volumen 46,5 százalékkal nőtt a vízellátás, szennyvízgyűjtés és hulladékgazdálkodás területén. A nagy súlyt képviselő szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág 36,3 százalékos növekedése elsősorban a járműbeszerzéseknek, vasútépítések, -felújítások, alsóbbrendű útvonalak és egyéb útépítéseknek köszönhető.
Több évig tartó csökkenés után, az év utolsó negyedévében növekedést regisztráltak a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás nemzetgazdasági ágban (25,4 százalék). A kereskedelem, gépjárműjavításban a beruházások volumene 14,0 százalékkal emelkedett.
A kisebb súlyt képviselő nemzetgazdasági ágak közül jelentősen nőttek a beruházások az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (35,8 százalék) és a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (16,2 százalék) nemzetgazdasági ágakban, ami egyedi nagy beruházások eredménye. Számottevő a bővülés az építőiparban (26,5 százalék), a humán-egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágakban (19,8 százalék), amelyekben a nagyarányú növekedést részben az egy évvel korábbi alacsony beruházási teljesítményérték okozza.
A beruházások közel egyharmadát adó feldolgozóipar 11,5 százalékos növekedését elsősorban a gumi, műanyag, nemfém ásványi termék gyártása alág beruházásainak bővülése adta.
Azért nem minden szép. A lakásépítések visszaesésének következtében az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ág beruházásainak volumene 9,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. A szezonálisan kiigazított volumenindexek szerint a kiugróan magas növekedést mutató III. negyedévhez képest a IV. negyedévi beruházások 0,3 százalékkal elmaradtak.
Egész évet nézve végre fordult a trend
2013 egészét nézve is megfordult a trend. Többévnyi csökkenést követően 7,2 százalékkal nőttek a beruházások az előző évhez képest. A gép- és berendezés beruházások 8,5 százalékkal, az építési beruházások 5,9 százalékkal emelkedtek. A 19 nemzetgazdasági ág közül 13 ágban volumenbővülés figyelhető meg. Éves szinten a legnagyobb növekedés a vízellátás, szennyvízgyűjtés és hulladékgazdálkodás (60,8 százalék) és a közigazgatásban (38,0 százalék) valósult meg.
A beruházások teljesítményértékének nagyarányú növekedése a vasútépítéseket is magába foglaló, nagy súlyt képviselő szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág 15,6 százalékos növekedésének is köszönhető. A legnagyobb súlyt képviselő feldolgozóipar beruházásai 4,9 százalékkal emelkedtek, ami elsősorban a járműgyártás, illetve az ehhez kapcsolódó beszállító ágazatok beruházásaiban tapasztalt bővülésnek tudható be. A kisebb súlyt képviselő nemzetgazdasági ágak közül jelentősen nőttek a beruházások a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (29,6 százalék) és az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (28,0 százalék) nemzetgazdasági ágakban.
Bővülés volt megfigyelhető az építőipari (17,2 százalék) és a mezőgazdasági (9,3 százalék) beruházásokban is. Egész évre jellemző visszaesés az ingatlanügyletek (11,4 százalék) nemzetgazdasági ágban volt.
Az adatokat látva nem is váratott sokat magára a nemzetgazdasági tárca kommentárja. Legutóbb csaknem 10 éve, 2004 első negyedévében produkált a gazdaság ennél is magasabb növekedést - jegyzi meg a minisztérium.
Hozzáteszik: a beruházások negyedik negyedéves növekedéséhez nem a viszonylag alacsony előző évi bázis járult hozzá. A beruházások beindulását segítette a kedvező kamatkörnyezet, illetve a Magyar Nemzeti Bank által indított Növekedési Hitelprogram is, amely még mindig elérhető a vállalkozások számára.
Utóbbi állításnak éppen az MNB tegnapi számai mondanak ellent. Ezek szerint a bankok öt hónap alatt mindössze 50 milliárd forint hitelről kötöttek szerződést, és ebből eddig 42 milliárdot folyósítottak a vállalkozásoknak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tavaly októberben indult második növekedési hitelprogramjának keretében – derült ki az MNB adataiból. A jegybank a hitelprogram második körére kétezermilliárd forint keretösszeget biztosít idén év végéig – a jelenlegi tempó, illetve a várakozások alapján azonban ez több mint elég lesz.
A növekedési hitelprogram első szakaszában, lényegében tavaly június és szeptember között a bankok a rendelkezésre álló 750 milliárd forintos jegybanki keretből 701 milliárdra kötöttek szerződést, és ennek döntő részét (630 milliárdot) egyetlen hónap alatt, szeptemberben ki is fizették a vállalkozásoknak. A számok és a kifizetés tempója ugyan impozáns (különösen a hitelprogram második ütemének eddigi lanyha teljesítményéhez mérten), a jegybanki akció eddig mégsem teljesíti az MNB részéről megfogalmazott elvásárokat. A vállalkozások, azon belül is a hitelszűkétől leginkább sújtott kkv-k esetében nemhogy nem bővült a hitelállomány, de a csökkenést sem sikerült megállítani.
Az MNB adatai szerint a hitelintézeti szektor (bankok, takarékszövetkezetek, fióktelepek) 2013-ban összesen 4043 milliárd forint új hitelt nyújtott a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak, 13 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban.
Nem minden arany, ami...
A látványos növekedést mutató adatok kapcsán Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője viszont éppen arra világít rá, hogy a hirtelen tapasztalt utolsó negyedéves emelkedésben - szemben az NGM állításával - markáns szerepet játszott a megelőző évi gyenge bázis. 2012. év végén például 7,9 százalékos volt a beruházások visszaesése, míg egy negyedévvel korábban ez csak 1,5 százalékot tett ki.
Az is jól látszik, hogy az állami megrendelések húzták fel az adatokat. Ezek ugyanis 50,8 százalékkal nőttek, igazából szinte katapultáltak az utolsó negyedévben, míg a versenyszférában a bővülés csupán 4,8 százalék volt. Erre az "eltolódásra" Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője is rávilágított. Egész évre vetítve is ez a tendencia rajzolódik ki: az állami megrendelések 34 százalékkal emelkedtek, a versenyszféráé 3,1 százalékkal.
A K&H elemzője hozzátette: a megugró adatban alighanem az is "jelen van", hogy ebben az időszakban felpörgették az EU-s pénzek kifizetését. Ezzel kapcsolatban Suppan megjegyezte, hogy az EU-források lehívásának felfutása miatt a költségvetési szférában 2015 végéig fennmaradhat a dinamikus növekedés.
Németh Dávid zárásként hangsúlyozta: az mindenképpen poitív, hogy már az állam nélkül is növekedés lenne a beruházások terén, igaz, ennek mértéke a most közöltnél jóval alacsonyabb szintet érne el.
