A kábeltévé-szolgáltatóktól már több bevétele van a kereskedelmi csatornáknak, mint a reklámköltésekből. Míg a kábeloperátoroktól mintegy 50 milliárd forint folyik be a tévécsatornákhoz, addig ma a tévés reklámpiac mintegy 35 milliárd forintot tesz ki, ez a tendencia pedig tovább folytatódik – mondta Simon Zsolt, a TV2 vezérigazgatója az Internet Hungary konferencián Siófokon. A szakember megerősítette egy korábbi interjúban tett nyilatkozatát is, miszerint hasonlóan az RTL Klubhoz, a TV2 is terjesztési díjat fog kérni a kábelszolgáltatóktól. Mindezt a reklámköltések drasztikus csökkenésével indokolta.

A digitális átállás során azokon a területeken, ahol az analóg adást lekapcsolták, a földi sugárzású adást néző háztartások kilencven százaléka a MinDigTv szolgáltatást használja, ami azt jelenti: elég nekik az a hét csatorna, amit a televíziós multiplex kínál: ebben a két nagy kereskedelmi csatorna és a közszolgálati adók megtalálhatók. Ez alapján pedig kijelenthető, hogy a kábeltévés piacon az alapcsomagra előfizetők e kevés számú csatorna miatt fizetnek ki havi 900-1100 forintot, a probléma azonban az, hogy ebből a bevételből semmit sem látnak a tartalmat drágán előállító csatornák – világított rá a döntés egy másik aspektusára Simon Zsolt.

Hozzátette: nem konfliktusra, sokkal inkább kölcsönösen jó minőségre törekednek a kábelszolgáltató cégekkel, hiszen a műsorterjesztésből származó bevétel kritikus fontosságú a tévécsatornákat működtető vállalatok számára. Ahhoz azonban, hogy ez a bevétel kritikus tömeget érjen el, invesztálni is kellett a kisebb tematikus csatornákba, mint amilyen például a Super TV2 (vagy az RTL2 – a szerk.).

Sokkal fontosabb a helyben előállított tartalom a globális médiapiacon – tette hozzá Simon, példaként hozva, hogy a TV2-nek – amely korábban igen sok filmet sugárzott – jó néhány olyan filmcsomagja fut ki mostanában, amelyet nem hosszabbítanak meg, helyette Magyarországon előállított programokba fektetnek.

A tartalmat előállító vállalkozások felé valakiknek meg kell fizetniük ennek a költségét. Akkor jön el az igazság pillanata, ha elindulnak a digitális fizetős tartalmak – tette hozzá Mihók Attila, a Ringier Kiadó ügyvezetője. (A Ringier a Népszabadság kiadójának többségi tulajdonosa – a szerk.) Az elmúlt másfél év a mobilról érkező látogatók számának exponenciális növekedéséről szólt – mondta Mihók, hozzátéve: ez a tendencia kihívásokat is tartogat bőven, hiszen a mobilok kis képernyőjén sokkal korlátozottabbak a közvetlen bevételgeneráló felületek: nagyon kicsi a hely a hirdetéseknek.

A kis- és közepes vállalkozások menthetik meg az online tartalomszolgáltatók bevételeit – vélekedett Vaszily Miklós, az Origo Zrt. vezérigazgatója, aki szerint ezeknek a vállalkozásoknak igényük van a reklámra, promócióra, de csak nagyon költséghatékony szolgáltatásokat tudnak megfizetni. A Google mellett csak a legnagyobb tartalomszolgáltatók képesek arra, hogy megfelelő technológia mellett lehajoljanak a kkv-szektor által fizetett kis pénzekért – fejtette ki a szakember.

A konferencia egyik központi témáját az a hatalmas adattömeg és használata adta, amely digitális világunkban keletkezik. A „Fiúk az adatbányából” címmel indult kétnapos tanácskozás nyitóelőadását Jaksity György közgazdász tartotta, aki szerint a hatalmas adatözön megkönnyítheti, de akár nehezítheti is az üzleti döntéshozatalt, és az emberek manipulálására is szolgálhat. Példaként a 2008-as pénzügyi válság kirobbanását említette: számos adat állt rendelkezésre a jelzáloghitelezés problémáival kapcsolatban, mégis bekövetkezhetett az összeomlás, utalt arra, hogy az adatfeldolgozó és információkészítő rendszerek messze nem tökéletesek.

A mai okostelefonokban már műholdas navigáció, hőmérő vagy akár sebességmérő is van. Mindezek hatalmas gazdasági lehetőséget nyújtanak azáltal, hogy a világon már mintegy 1,7 milliárd ember rendelkezik ilyen eszközökkel – folytatta a témát Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom elnök-vezérigazgatója, aki az adatok valós idejű feldolgozásának üzleti életben betöltött fontos szerepét emelte ki, de kitért arra is, hogyan könnyíti meg mindez a hétköznapi emberek életét.

A forgalom GPS-adatok alapján valós időben elemezhető, és segítséget nyújt az útvonal kiválasztásában vagy a parkolóhely megtalálásában. Az adatokból kiolvasható vezetési szokások az Egyesült Államokban már segítik a biztosítótársaságokat az egyénre szabott szerződések megkötésében – sorolta a példákat. Ha bizonyos detektorokat olyan robotokra helyezik, amelyek akár az ember által megközelíthetetlen helyekre is eljutnak, újabb elemezhető adatokhoz jutunk – tette hozzá.