- Gazdagodjon meg a költekezéseiből! - szólították meg a válságban lehetetlennek tűnő szlogennel a ScienNet törzsvásárlói közösség reklámjai az utóbbi hónapokban úton-útfélen a fogyasztókat. A 2006-ban indult, és ősszel teljes fordulatszámra kapcsolt ScienNetnél nem tartott sokáig az eufória: lapunk úgy tudja, hogy a Vám és Pénzügyőrség (VPOP) csütörtökön rajtaütött a hálózaton, illetve a hazai szervező Headmin Kft.-n, a cég szervereit lefoglalták, és több személyt is őrizetbe vettek.

Sipos Jenő, a VPOP szóvivője értesüléseinket nem cáfolta, bár cégnevet egyelőre nem közölt. A szóvivő úgy fogalmazott: egy külföldön bejegyzett, Magyarországon törzsvásárlói klubot szervező céggel szemben fennáll a gyanúja, hogy több százmillió forintos adóhiány keletkezett nála. Az üggyel kapcsolatban őrizetbe vettek egy személyt, őt jelenleg kihallgatják. 

A VPOP délután kiadott közleménye szerint az adójogszabályokat megtévesztő módon kikerülő több offshore jellegű vállalkozást is felhasználó bonyolult hálózat valamennyi ismert és hazai pénzintézetnél megtalálható pénzeszközei csütörtökön lefoglalásra kerültek. Sipos Jenő napokon belül részletes tájékoztatást ígért.

Érdeklődőben nem lesz hiány: a hálózatból származó hírek szerint az utóbbi időben már 350 ezren csatlakoztak a ScienNet-rendszerhez, és több százezer forintot invesztáltak a „nagy üzletbe", mit sem törődve azzal, hogy egy ismeretlen külföldi céggel kötnek szerződést.

A ScienNet-hálózat tulajdonosa a Washingtonban bejegyzett Sciennet International LLC, ám a megadott kinti címen munkatársunk semmiféle működő, ScienNet nevű céget sem talált. A Sciennet Llc-nek (ahogy az ugyanoda bejelentet több tucat, magyar és külföldi vállalkozásnak is) egy CBC innovis nevű cég nyújt irodaszolgáltatást - gyakorlatilag afféle kézbesítési megbízottként átveszi a cégnek érkező leveleket, és továbbítja a valós tulajdonosoknak - bárhol is legyenek azok. Sajátos módon a washingtoni címhez egy máltai telefonszám tartozik, ahol nem túl meglepő módon semmiféle információt nem lehet kapni a társaságról.

A hivatalosan kizárólag Magyarországon létező (de külföldön is szerveződő) ScienNet törzsvásárlói hálózatot a Headmin Kft. üzemeltette eddig - a cég neve tavaly még ScienNet Hungary volt -, ám a Headmin tulajdonosi köre sem ismert: tulajdonosa a Cipruson bejegyzett Sciennet Holding Ltd.

A 2006 szeptemberében indult törzsvásárlói csoport 2008 őszétől kapcsolt nagyobb fordulatszámra: fél év alatt megháromszorozódott a tagjai száma. A cég weblapján olvashatóak szerint a Sciennet International afféle pilot-projectként először Magyarországon teszteli a rendszert, majd rövidesen nemzetközi terjeszkedésbe kezdenek. Ezt a nagy ugrást készítette volna elő az a "hatalmas reklámhadjárat", amibe a társaság idén ősszel belefogott.

A TNS Media Intelligence adatai szerint a ScienNet listaáron egymilliárd forintnyi reklámköltéssel dolgozta meg az itteni piacot, ami az aktuális hirdetési árakat ismerő piaci megfigyelők szerint 300-500 millió forintos médiaköltést jelentett a ScienNetnél.

Arról, azonban hogy kik azok, akik, éppen kiskereskedelmi recesszió kapujában lévő Magyarországot választották a nagyívű elképzeléseik kiindulópontjaként, a jelek szerint a magyar nyelv forradalmasítását is célul tűző ScienNet weboldalán csak annyi volt olvasható, miszerint az "elérhető leghozzáértőbb nemzetközi szakemberekről" van szó. Nagy valószínűséggel ezek közé tartozhat Leinemann Zsolt is, már csak kizárásos alapon is, mivel cégbírósági iratokból ő az egyetlen ismert, valós személy a cégcsoport körül.

Mindenesetre az off-shore cégeknek van bizonyos praktikuma: a társasággal esetlegesen majdan cívódó ügyfelek a washingtoni céget perelhetik.

A cég körüli nyüzsgés nyomán ugyanis időközben ugyanis beindult a hivatali gépezet. A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) már korábban államigazgatási eljárást indított az ügyben, majd az eljárásban feltártak alapján megkeresték a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF). A törzsvásárlói klubok környékén több mint egy éve vizsgálódó PSZÁF szerdán közleményt adott ki a ScienNet kapcsán, melyben figyelmeztetett a hálózat kockázataira. A PSZÁF-nál leszögezték: a ScienNettel azért nem tudtak hatósági szerződést kötni - mint más törzsvásárlói klubbal - mivel a cég tulajdonosi szerkezete ismeretlen volt.

Igaz, nem a tulajdonosi kör az egyetlen rejtély a cég körül. A témával foglalkozó netes fórumon gyakran felmerülő kérdés, hogy a ScienNetnek köze van-e a szcientológiához. Forrásaink egybehangzóan állítják: a névhasonlóságon kívül semmiféle kapcsolat nem látszik a cég és a szcientológusok között.

Sokkal nagyobb kérdés, hogy miből fizette ki a szervezet a híresztelések szerint meglehetősen tetemes bónuszait. Korábban külön-külön megkerestük a ScienNet kiemelt termékpartnereit, ám elmondásukból kiderült, hogy összesen néhány millió forintos forgalmat bonyolítanak le a hálózaton keresztül. Így a tagok számára az abból újraosztható részesedés elenyésző.

A PSZÁF csütörtöki közleménye szerint a törzsvásárlói jutalék- és karrierrendszerben „különösen hangsúlyos" az új törzsvásárlók beléptetése és az általuk történő azonnali utalvány foglalózása.

A törzsvásárlói csoportnak a kereskedők által nyújtott - jellemzően néhány százalékos - kedvezményt a cég egy igen bonyolult szisztéma szerint osztja újra, ahol az keveredik a tagok készpénzes befizetéseivel.

A ScienNet rendszerben a tagok ugyanis vásárlásaikat online ScienNet-utalványokon keresztül tudhatják le. Ám ezek az utalványokért részletben is tudnak vásárolni, azaz kvázi lefoglalóznak egy terméket, és ha megfelelő mennyiségű készpénz halmozódik fel a tag számláján, úgy a vevő megveheti ezt a terméket. Ugyanakkor a tagok a vásárlásaik nyomán nemcsak azonnali visszatérítéseket kapnak - ami a termékek árának jellemzően az 1 százaléka - hanem a  rendszerben az egyes tag alá sorolható vásárlások után bizonyos vásárlásokra vagy készpénzre fordítható jogokhoz jutnak. Tovább bonyolítja a képet, hogy ezeket a jogokat is le lehet foglalózni - persze készpénzben.

Az más kérdés, hogy a tagság egy jó része gyakorlatilag pénzügyi befektetésként kezeli a ScienNetet, azaz jókora összegeket fektetnek be a rendszer „származtatott termékeibe". A scienNetes zsargon szerint az egy vagy több személyhez kötődő termékportfóliót „mátrixnak" nevezik, a hírek pedig súlyos százezrekért, illetve milliókért gazdát cserélő mátrixokról szólnak.

A ScienNet központi honlapja tegnap óta elérhetetlen. A hálózat azonban újraszervezi magát. Legalábbis a sciennetklub.hu oldalon a következő üzenet olvasható: "Kedves Barátaim! Pár óra múlva a ScienNet Klub oldaláról elérhető lesz a ScienNet Törzsvásárlói, és Termékpartneri prezentáció, valamint minden szükséges ScienNetes dokumentum! Az élet nem áll meg!!! A ScienNet működik tovább! Admin"

Hogyan működik a ScienNet?

Bár a Sciennet weblapja szerint a "kereskedők és szolgáltatók versenyhelyzetét forradalmasító" ötlet tőlük ered, törzsvásárlói csoportok már régóta léteznek Nyugat-Európában és nálunk is. Az ilyen csoportoknak vannak vásárló és kereskedő tagjai. A kereskedők a csoport tagjai számára bizonyos mértékű árengedményt adnak, a kedvezmény összegét pedig átutalják a hálózatot szervező céghez. A csoportot üzemeltető cég az átutalt kedvezmények összegéből lecsíp magának egy keveset, a többit pedig az MLM hálózatokban elterjedt - egyébként meglehetősen bonyolult - jutalék és bónuszrendszerek alapján újraosztja a tagok között. Így elvileg mindenki jól jár: a vásárló olcsóbban jut a termékhez, a kereskedő stabil vevőkörhöz jut, és persze a hálózatot szervező cég sem jár rosszul.

Csillogó kapcsolat

Leinemann Zsolt személye 2003-ban először került reflektorfénybe. Leinemann az Atlantis- Contor majd, DT Diamond Zrt. környékén tűnt fel. A ma inkább dohányellenes aktivistaként ismert Félix Péter Magyar Narancsban megjelent riportjában Leinemann Zsolt a cég kereskedelmi igazgatójaként tűnt fel. Igaz, cégbírósági bejegyzések szerint Leinemann egyik cégnek sem volt a tagja, tisztségviselője. A két cég pályafutása 2005-re országosan több ezer embert érintő botrányba torkollott. A cégcsoport „színes gyémántokkal" és egy érdekes háttértörténettel kereskedett: azzal kecsegtették az ügyfeleit, ha tőlük színes gyémántot vásárolnak, azokat néhány évvel később több száz százalékos haszonnal veszik tőlük vissza. Ezt azzal indokolták, hogy egy off-shore cég révén a cégcsoportba bekerült a De Beers dél-afrikai gyémántmulti - mint a nyersgyémánt világpiacának monopol szereplője - amely a közeljövőben felhajtaná a színes gyémántok árát, így a tagoknak eladott „színes gyémántokat" a cégcsoport több száz százalékon veszi majd vissza. Ebből azonban semmi sem lett semmi, mivel először a PSZÁF, majd 2005-ben a BRFK is vizsgálatot indított az ügyben. A korábban biztosításközvetítők környékén forgolódott Leinemann állította: a Diamond DT-nél csak külsős, tanácsadói szerepet látott el. Az ügy 2005 óta sem tudott továbblépni, a BRFK legutolsó felvilágosítása szerint a „szakértői vélemények" begyűjtése történik, amit a károsultak nagy számával indokolt a rendőrség.