„A társadalmi párbeszéd feltételei jelenleg nem adottak. Úgy döntöttünk, hogy mi vállaljuk a felelősséget a sztrájkfelhívás lefújásával" - közölte Guillaume Schmid, az SNPL szóvivője. Azt is jelezte, hogy a szakszervezet kész a tárgyalások folytatására nyugodtabb körülmények között.

A francia légitársaság történetének eddigi leghosszabb sztrájkja szeptember 15-én kezdődött. Azóta a járatoknak átlagosan a fele közlekedett. Vasárnap a gépeknek a 48 százaléka indult el.

A pilóták egyik fő követelése az volt, hogy az Air France fapados légitársaságánál, a Transaviánál dolgozóknak és az anyavállalatnál foglalkoztatottaknak azonos munkaszerződése legyen.

A francia kormány nyomására, amely 16 százalékos tulajdonosa az Air France-KLM légitársaságnak, a vezetőség szerdán visszavonta a fapados légitársaság, a Transavia európai fejlesztéséről szóló tervét, amelynek keretében az új európai bázisokhoz átkerülő gépeken dolgozó francia pilótáknak ezentúl külföldi munkaszerződése lett volna, amely a hazaiaknál kedvezőtlenebb munkafeltételeket és fizetést biztosít. A fejlesztést a vezetőség és szakértők is stratégiai fontosságúnak tartották a légitársaság jövője szempontjából, amelynél három éve jelentős pénzügyi átszervezés folyik.

Az igazgatótanács azonban azt kizárta, hogy a Transavia 2007 óta működő franciaországi vállalatánál hasonló feltételekkel foglalkoztassák a pilótákat, mint az Air France-nál.

A sztrájk befejezése érdekében Manuel Valls miniszterelnök többször is szót emelt, elfogadhatatlannak és indokolatlannak nevezte a pilóták munkabeszüntetését, amelyet a franciák 69 százaléka sem támogatott. Vasárnapi közleményében a miniszterelnök üdvözölte a konfliktus végét. Jelezte, hogy a Transavia franciaországi fejlesztését minél előbb folytatni kell, mert az "egyértelmű ütőkártyát" jelent a virágzó fapados piacon, ugyanakkor a dolgozókat és vállalatot is a támogatásáról biztosította.

A vezetőség számításai szerint a tiltakozó megmozdulás napi 15-20 millió euróba került a légitársaságnak.