A védett tanú vallomásából kiderült, hogy 2011. szeptember 15-én és október 3-án több bank kockázatkezeléssel foglalkozó munkatársai vettek részt üzleti reggelin, amelyen a téma a végtörlesztéssel járó kockázat volt.

A CIB Bankot képviselő Szecskai András ügyvéd fontosnak tartotta közölni, hogy a védett tanú személyét az eljárás alá vontak 99 százaléka ismeri, így nem tehettek fel neki kérdéseket. Ruszthiné Juhász Dorina, a tanács elnöke a közigazgatási eljárási törvényre hivatkozva közölte: a védett tanú csak zárt tárgyaláson  hallgatható meg.

A GVH 2011 novemberében közölte, hogy kartellgyanú miatt eljárást indít 6 bank, valamint a Fudamenta-Lakáskassza Zrt. ellen. A gyanú az volt, hogy a végtörlesztés miatt 0,5-2 százalékponttal megemelték a lakossági jelzáloghitelek kamatait, illetve magasabb kamatozású új termékeket vezettek be.

Időközben a lakás-takarékpénztár ellen megszűnt az eljárás, viszont további hét bank került gyanúba. Így a listán szerepel a Budapest Bank, CIB Bank, Citibank Europe Plc. Magyarországi Fióktelepe, Erste Bank, FHB Bank, K&H Bank, Magyar Cetelem Bank, Magyar Takarékszövetkezeti Bank, MKB Bank, OTP Bank, Raiffeisen Bank, UCB Ingatlanhitel Zrt. és UniCredit Bank.

A védett tanú vallomásából kiderült, hogy 5-6 hasonló szakmai reggeli volt, ebből ő négyen vett részt. Miután a szeptember 15-i reggeli az OTP-nél volt, ott készített a vendéglátó munkatársa egy összefoglalót, amelyet e-mailben megkaptak a résztvevők. A második reggelit az MKB rendezte, erről a Budapest Bank munkatársa készített jegyzetet, amelyet az eljárás során találtak meg a vizsgálók.

A dokumentumokból annyi derült ki, hogy a bankok igyekeztek volna a végtörlesztést mennél szűkebbre vonni, mivel az számukra hátrányokkal járt, illetve a jegyzet lobbizásra is utalt. A lobbizás célja az volt, hogy csökkenjenek a végtörlesztés hátrányai. Az eljáró tanács elnökének kérdésére, hogy ez hogyan történt, a Budapest Bank jogi képviselője nem adott konkrét választ.