A tervezett szervezeti változások nyomán a személyszállítási és pályavasúti tevékenységek köré épülő cégek gondoskodnának a vasúti közlekedési közszolgáltatásról. E tevékenységek és költségeik így az uniós elvárásnak is megfelelve világosan elkülönülnének.

Az alapinfrastruktúra vagyonkezelése a vasúttársaságtól költségvetési szervhez kerülhet. Az átalakítás sorvezetője a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény, az egységes kódex a megfelelő infrastruktúra rendelkezésre állásának függvényében előírja a kötöttpályás közlekedés elsőbbségét. A szaktárca szándékai szerint a közösségi közlekedés gerinchálózatának alapvetően a nagykapacitású és megbízható kötöttpályás hálózatra kell épülnie a távolsági és elővárosi forgalomban.

Az elmúlt években több mint 100 milliárd forint felhasználásával 120 kilométer vágány átépítése valósult meg Magyarországon. A tervek szerint 2013 őszéig elkészülő Országos Vasútfejlesztési Koncepció nagy távlatú koncepcióváltozatokat rögzít négy uniós költségvetési ciklusra. A rangsor alapú vasútfejlesztési projektlista előzetes megvalósíthatósági tanulmányokat is tartalmaz majd.

A szaktárca központi költségvetési forrásból tavaly indította útjára a leromlott állapotú vasúti hidak, műtárgyak felújítási programját a MÁV Zrt. hálózatán. A legsürgetőbb hídrekonstrukciós munkák elvégzésével a vasúti közlekedés biztonsága és versenyképessége javul, a tengelyterhelési és sebességkorlátozások felszámolhatók, a további állapotromlás is megelőzhető. Idén egyebek mellett a Vác-Drégelypalánk, Szerencs-Hidasnémeti, Felsőzsolca-Hidasnémeti vasútvonalak hídjai újulnak meg 1,34 milliárd forintból.

A személysérüléses balesetek megelőzését elősegítő beavatkozásokra az Új Széchenyi Tervben elkülönített 50 milliárd forintból a MÁV 12,4 milliárd, a GYSEV pedig 982 millió forintot fordíthat közlekedésbiztonsági fejlesztésekre. A legkésőbb 2015 második felére befejeződő munkálatok eredménye hamarosan megmutatkozhat a baleseti statisztikai adatok további javulásában.