Vasútfejlesztés 16 pontban. A MÁV vállalkozói finanszírozásban újítaná meg pályáit
A vasúti közlekedés társadalmi, gazdasági helyének és szerepének elemzése, a fejlesztés fő irányainak behatárolása címmel tanulmányt mutattak be tegnap a Budapesti Műszaki Egyetemen, a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar kutatói. A szerzők 16 pontban összegezték mit kellene tenni.
A tanulmányukban ajánlásokat fogalmaztak meg a pályahálózat, és a gördülő állomány fejlesztésére, karbantartására, illetve a összefoglalták a fontosnak tartott beruházásokat is. De van elképzelésük a menetrend kialakítására is.
Dr. Zobory István professzor, a tanulmány témavezetője prezentációjában a vasút fejlesztésének kívánatos irányaira nézve kiemelte a villamos vontatás előnyével járó energiahatékonyság fontosságát, a járműpark homogenizálását és a motorvonatok műszaki, technikai és energetikai előnyeit. Sürgette ugyanakkor a pályák halaszthatatlan felújítását. Szerinte ezeket nem "pontszerűen" kell végrehajtani, hanem egész vonalak átfogó rekonstrukcióját kell elvégezni. Ennek során szerinte nem szabad megfeledkezni a mellékvonalakról sem.
Szarvas Ferenc, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója kiemelte, hogy az ajánlások nagyobbrészt találkoznak a MÁV csoport fejlesztési törekvéseivel. Szerinte a legnagyobb problémát a vasútvonalak állapota miatt elrendelt sebességkorlátozások, vasutasul lassújelek okozzák, amelyek ütemes felszámolása kulcsfontosságú a versenyképes utasvonzás érdekében. Tekintettel arra, hogy erre jelenleg nem vehető igénybe EU-forrás, vállalkozói finanszírozás keretében oldható meg. Ezeket a fejlesztéseket abból az elérhető energiamegtakarításból lehetne finanszírozni, amely a fékezéseket követő gyorsítások elmaradásával realizálható.
Az elnök-vezérigazgató kijelentette: "Mi is látjuk a magyar vasút gyenge pontjait, melyek orvoslásával kapcsolatos törekvéseinknek, csak a rendelkezésre álló erőforrások szabhatnak határt.”