Vasárnap, azaz 2015. március 29-én hajnali 2 órakor kell 3 órára átállítanunk óráinkat, azaz 60 perccel rövidül meg a hétvégénk – hívja fel a figyelmet a hazai áramrendszert irányító állami Mavir. Az 1980 óta hazánkban is alkalmazott módszerrel áttérünk a nyári időszámításra. Így a több évtizedes gyakorlattal évente hazánk egynapi átlagos villamosenergia-fogyasztását takaríthatjuk meg – írja a cég.

Az Európai Unió egységes módszere azon alapul, hogy az órák átállításával a szokásos ébrenléti idő jobban egybeesik a természetes világosság idejével. Ebből adódóan reggel 7 és este 10 óra között kevesebbet kell használni a világítást.

A Mavir évtizedek óta gyűjti és elemzi a mindenkori fogyasztási adatokat. Az ország villamosenergia-megtakarítása az óraátállítást megelőző és követő napok fogyasztási görbéi alapján becsülhető. Ezekből az adatokból évről évre megállapítható, hogy a módszerrel hazánk egynapi átlagos villamosenergia-fogyasztását spórolhatjuk meg, ami megfelel közel 40 ezer háztartás éves felhasználásának. Az 1980 óta alkalmazott eljárás segítségével eddig közel 4 ezer gigawattóra energiát takarítottunk meg, ami az ország közel 5 heti átlagfogyasztása.

A megtakarítás jellemzően a háztartásokban, az építkezéseken, a hosszan nyitva tartó intézményekben és szolgáltatóknál, valamint a középületek díszkivilágítása kapcsán keletkezik. Az, hogy egy adott tavaszi időszakban mindez mit eredményez, több tényezőtől is függ, többek között az időjárástól vagy az ünnepnapok alakulásától. Az ország villamosenergia-rendszerének legfontosabb adatai folyamatosan nyomon követhetők a társaság honlapján: www.mavir.hu.

A nyári időszámítás ötletét már Benjamin Franklin is felvetette. Az első komoly próbálkozás William Willett nevéhez fűződik, aki 1907-től éveken át sikertelenül szorgalmazta a bevezetését. Elsőként az USA-ban, 1916-ban, energiatakarékossági okokból vezették be az alternatív időszámítást. Ezt Magyarország is átvette, de voltak évek, amikor szünetelt. A módszert 1954-57-ben még a munkanapok esti csúcsterhelésekor jelentkező kapacitási nehézségek enyhítésének reményében alkalmazták. 1958 és 1979 között a nyári időszámítás használata szünetelt. 1980-ban viszont újra bevezették villamosenergia-megtakarítási céllal.

A II. világháború alatt az órákat néhány ország folyamatosan egy órával előre állította (például az USA-ban 1942. február 9-től 1945. szeptember 30-ig). Nagy-Britannia „dupla nyári időszámítás"-t használt, nyáron két órával előre állítva az órákat, télen pedig egy órával. Az óraátállítást békeidőben először 1976-ban, három évvel az első olajárrobbanás után vezették be Franciaországban. A hatóságok a lépést azzal indokolták, hogy az akcióval 300 ezer tonna kőolajnak megfelelő energiamegtakarítás érhető el.

Magyarországon 1980 óta alkalmazzák évről évre a nyári időszámítást, szintén energiatakarékossági okokból. A nyári-téli időszámítást jelenleg kormányrendelet szabályozza, amit az EU tagállamaiban érvényes szabályhoz igazítottak. Eszerint a nyári időszámítás minden év március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart. 1996-ig Magyarországon a nyári időszámítás szeptemberben ért véget. Ekkor igazították egy kormányrendelettel a nyári-téli óraátállítást az Európai Unió tagállamaiban érvényes rendszerhez. Eszerint a nyári időszámítás március utolsó vasárnapjától október utolsó vasárnapjáig tart.

Amerikában november első vasárnapján állítják át az órát téli időszámításra. Európában minden időzónában ugyanakkor, Amerikában viszont időzónánként más-más időpontokban állítják át az órákat.