Ennek érdekében a forint állampapírok kibocsátása a tervek szerint eléri majd a bruttó 6820 milliárd forintot, szemben a januári tervben eredetileg szereplő  5550 milliárd forinttal. A nettó kibocsátás így az év elejei 1185 milliárd forintról 2126 milliárdra ugrik. Ez hivatott megtámogatni az MNB által kitalált programot.

Az  elképzelések szerint jelentősen csökkenne a deviza forrásbevonás. A nettó kibocsátás az az új tervekben már 885 milliárddal mérséklődne, pedig az év elején itt még csak 243 milliárdos nettó szűküléssel kalkuláltak. A bruttó kibocsátás a devizaoldal esetében 1100 milliárd forint lenne az átszabott tervben, amellyel kapcsolatban Borbély László András megjegyezte, hogy ez az összeg lényegében már rendelkezésükre áll. „Nyitott pozíciók" még vannak még a Prémium Euró Magyar Államkötvény (PEMÁK) és a letelepedési államkötvénnyel kapcsolatban. (Utóbbiból május közepéig 727 darabot adtak el.) Ez egyébként azt is jelenti, hogy a mostani számítások szerint idén már valóban nem lesz devizakötvény-kibocsátás.

A táblázatokból az is kiderül, hogy a januári tervhez képest 207 milliárd forinttal „amúgy" is növelni kell az állampapír kibocsátási mennyiséget. Ennek a magyarázata, hogy a kormány részéről vagyonelemek visszavásárlásáról szóló döntések születtek, amelyekre forrást kell találni. Ilyen megvásárolandó elemként említette Borbély László András – amelyekről már döntések is születtek – az Antenna Hungária és a Főgáz megvételét. Az Antenna Hungáriára 54 milliárdot és a Főgázban lévő  RWE-részvénycsomagra 41 milliárdot fordítanak. A Főgáznál a fővárostól is megvásárolja az állam a tulajdonrészét, de ennek finanszírozásáról még nincs határozat.

Ezek a tételek együttesen mintegy 130 milliárd forintot jelentenek A 207 milliárd forintból fennmaradó összeget az uniós pénzek Magyarországra érkezésének csúszása miatt fellépő többletfinanszírozás indokolja – tette hozzá. A központi költségvetés egyenlege és hiány ezzel együtt nem változik, előbbi -962, utóbbi -985 milliárd forint marad. Ennek oka – magyarázta a vezérigazgató-helyettes - , hogy a hiányszámokat az ÁKK-nak nincs joga változtatni, azt a minisztérium határozza meg. Hozzátette az uniós hiányszámításba az ilyen vásárlásokat egyébként nem szokták „megjeleníteni".

A módosított tervekből az is kitűnik, hogy finanszírozási műveletek esetében a nettó kibocsátást 300 milliárd forinttal növelné az ÁKK. Januárban ennek mértéke még 942 milliárd forint volt, míg most ez 1241 milliárd forint lenne. Ez a már említett 207 milliárdos igényt is kalkulálva azt is jelenti, hogy jelentős, mintegy 100 milliárdos tétel megmarad. Ez tartalékfeltöltésre megy majd el – fogalmazott az ÁKK vezérigazgató-helyettese.

Amennyiben ezek a tervek valóra válnak, akkor az államadósság 47 százaléka belföldiek kezében lenne, ami komoly előrelépés lenne a 2013 év végi 39 százalékról. Ezzel párhuzamosan a külföldiek aránya 61 százalékról 53-ra esik. A devizahitelek aránya a teljes adósságon belül pedig 41 százalékról 35-re zuhanhat. Ebben egyébként az is szerepet játszik, hogy a kormány döntése értelmében az EIB hiteleket – erre az évre 224 milliárd forint - immár nem devizában, hanem forintban hívjuk le. Az adósságon belül a forinthitelek arányának növelését célozza az a megállapodás is, hogy június elejétől Prémium Magyar Államkötvényt és a Bónusz Magyar Államkötvényt banki hálózatokban is lehet majd vásárolni. Erről az OTP Bankkal, a Raiffeisen Bankkal és az Erste Bankkal már megkötötték a megállapodást – közölte a vezérigazgató-helyettes.

Azt egyelőre nehéz lenne megmondani, hogy az előzőek tükrében az év végére csökken-e majd a GDP-arányos államadósság, Az látszik, hogy a kormány részéről újabb tételek kerülhetnek elő, ami többlet finanszírozást igényel. Devizakibocsátás viszont már nem lesz, ami azt jelenti, hogy a devizaarány valóban csökken. Már csak azért is mert idén már törlesztettünk egy 500 millió fontos hitelt, míg júliusban egy egymilliárd eurós, októberben pedig 2 milliárd eurós tételt még visszafizetünk. Ezek együttese okozza majd a devizaadósság csökkenését. Nem mindegy azonban, hogy a forint árfolyama hogyan alakul. Ha elszáll, és gyengül a forint, akkor az kiolthatja a devizaállomány csökkenésének pozitív hatását.