Fordulópont történt a magyar cégek számában, mivel 2013 július elsejéhez képest több mint kétezerrel kevesebb cég működött hazánkban 2013. október 1-jén. A jelenlegi több mint 560 ezres cégszám még így is több mint ötezerrel magasabb, mint egy évvel korábban. A korábban előrevetített trend beigazolódni látszik, miszerint az évek óta jellemző cégszámnövekedés megállt.

A kft. alapításhoz szükséges 3 millió forintos tőke ismételt bevezetése biztosan további cégszámcsökkenést fog eredményezni, ráadásul az adótartozásokat maguk után hagyó cégvezetők sem alapíthatnak új céget a szabályozás szerint. Ezek következtében egyre kevesebb vállalkozással kell számolnunk majd, ami nem feltétlenül probléma – állítják a Bisnode munkatársai.

Hozzátették: az azért figyeemre méltó, hogy a ténylegesen társas vállalkozásként működő, hitelezhető cégek köre ma Magyarországon 100 ezer alatt van, a többi vállalkozás vagy kényszerből jött létre, vagy projektre alakult, vagy nincs alkalmazottja, esetleg nem sikerült olyan tevékenységet folytatnia, amiből fenntartható méretet és árbevételt képes elérni, és akkor még nem is beszéltünk a különböző gazdasági trükkök miatt létrehozott vállalkozásokról.

Az év harmadik negyedévében közel 7500 új vállalkozás alakult, ami 3 százalékkal több, mint 2012 azonos időszakában. A kiskereskedelemben, a kommunális szolgáltatás terén és a szolgáltató szektorban jóval az átlag fölött nőtt a cégek száma, viszont néhány iparág már erőteljes csökkenésnek indult. A papíriparban, a bútorgyártás terén, a textiliparban lényegesen kevesebb vállalkozás működik most, mint 2012 harmadik negyedévében.

A működő vállalkozások száma a legtöbb megyében éves viszonylatban még nőtt, de vannak kivételek, így például Komárom-Esztergom megyében már több mint 2,5 százalékkal csökkent számuk. Ezenkívül Baranya, Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Vas és Zala megyében is kevesebb vállalkozás működött a tavalyi év harmadik negyedév végi számaihoz képest. A legnagyobb, 2,5 százalékot meghaladó cégszámnövekedést Csongrád megye könyvelhette el.

Fizetési határidők, fizetési késedelmek

Az átlagos fizetési határidő Magyarországon 28,5 nap volt 2013 harmadik negyedévében, ami valamivel kevesebb, mint 2012 azonos időszakában, akkor ugyanis 31 napot regisztált a Bisnode. Vannak azonban olyan szektorok, ahol a határidő jóval meghaladja az átlagot. A papíriparban, az építőiparban és a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása területén elkeserítő, 40 nap körüli vagy negyven napot meghaladó határidő a jellemző. Csak az jelenthet örömöt, hogy 2012 harmadik negyedéhez képest ezekben a szektorokban is csökkent az átlagos fizetési határidő. Feltehetőleg a határidők csökkenésére az új törvényi szabályozásnak is hatása volt, mivel már megfelelő indoklás hiányában megtámadható a 30, indokolt esetben a 60 napnál nagyobb fizetési határidő.

Jó hír, hogy 2013 harmadik negyedévében a fizetési késedelmek is 23 napra csökkentek, míg 2012 harmadik negyedében 27 napos késés volt átlagosan jellemző. A 23 nap azonban még így is meglehetősen magas, mivel átlagosan így is 51,5 napig tart, míg egy cég hozzájut a pénzéhez, amennyiben megrendelője késik a fizetéssel.

A legmagasabb számlafizetési késedelem a Somogy megyében tevékenykedő cégekre jellemző, míg a főváros és Pest megye vállalkozásai is átlag felett késnek, amennyiben nem tudják időben kiegyenlíteni tartozásaikat. Jelenleg Vas és Zala megye cégei fizetnek a legkisebb csúszásokkal, a legalacsonyabb fizetési határidőket pedig Tolna megye cégei kapják.

Fizetésképtelenségi eljárások, szektoriális kockázatok

A fizetésképtelenségi eljárások (felszámolások és csődök) száma jelentősen csökkent az elmúlt időszakban, ami azonban sajnos nem egyértelműen utal a cégek fizetőképességének javulására, mivel a 2012 márciusától bevezetett új eljárás, az úgynevezett kényszertörlési eljárás erőteljesen árnyalja a képet. Kényszertörlést abban az esetben alkalmaz a NAV, ha az adott vállalkozás például nem adta le beszámolóját, vagy akár nem találhatók meg a bejelentett székhelyükön.

A céget akkor is törlik a cégjegyzékből, ha úgy ítélik meg, hogy a cég fennálló vagyona még a felszámolás költségeit sem fedezi. Ebből az következik, hogy a kényszertörölt vállalkozások tartozásokat is maguk után hagyhatnak, és gyorsan eltűnhetnek a „süllyesztőben”. Ilyenkor ugyanúgy fizetésképtelenséggel kell számolnunk. A kényszertörlési eljárások száma jelentősen megugrott az elmúlt időszakban. Míg 2012 harmadik negyedévében „csupán” 2200 ilyen eljárást kezdeményeztek, addig 2013 júliusától szeptemberig több mint 7500-at.

A felszámolási eljárás egy részét tehát átvette a kényszertörlési eljárás. Ráadásul egyre több kényszertörlés fordul át felszámolásba, de ennek mértéke nem kiugró, ugyanis aránya jóval a kényszertörlések számának 10 százaléka alatt marad. 

2013 harmadik negyedévében több mint 2700 felszámolási eljárást regisztráltak, ami feleannyi, mint 2012 azonos időszakában. A végelszámolások száma is hasonlóan alakult, mivel a jelenlegi 2100 körül szám szintén a fele az egy évvel korábbi adathoz képest. 

Az egészségügyi szolgáltatás, az oktatás és a szakmai tevékenység hosszú ideje a legkisebb bedőlési iparágak között szerepel. A legveszélyesebbnek mondott területek 10-es listáját viszont aligha meglepő módon az építőipar vezeti a szálláshely-szolgáltatás és a bányászat, kőfejtés előtt. Az építőipar 4,47 százalékos bedőlési indexével lett a legkockázatosabb szektor, ami az elmúlt években is hasonlóan alakult.

Az év hátralevő részében, még ha lassan is, de valószínűleg tovább csökken majd a cégek száma – vetíti előre a Bisnode. Hosszú távon, ha a kiesés a kisebb, kevésbé stabil vállalkozások köréből kerül ki, mindez egy stabilabb cégszerkezethez vezethet, és kevesebb lesz a fizetésképtelenség miatt tartozásokat maguk után hagyó vállalkozások aránya.