Azoknak lett igazuk, akik a november elsejétől élő 11,1 százalékos rezsicsökkentés igazi inflációs „nyomatékát” decemberre datálták. A novemberi fogyasztásról kiállított számlák ugyanis jórészt decemberben landolnak a postaládákban, így csak akkor élesedik az új villany-, távhő- és gáztarifa. Ennek megfelelően a decemberi fogyasztói árindex rekordmélységbe, 0,4 százalékosra mérséklődhet az év utolsó havában.

Áram

Novemberben 0,9 százalékos, azaz változatlan éves összevetésű pénzromlásra számítottak ez elemzők, akik 2013 egészét 2 százalék alatti átlagos inflációval írják le.  

Ami a konkrét adatokat illeti, 2012. novemberhez viszonyítva az élelmiszerárak az átlagosnál kisebb mértékben, 0,4 százalékkal emelkedtek. Ezen belül nőtt a sajt (8,2 százalék), a tej (6,0 százalék) és a sertéshús (2,2 százalék) ára. Átlag felett, 10,6 százalékkal emelkedett a szeszes italok, dohányáruk ára. A szolgáltatások esetében szintén átlag feletti, négyszázalékos volt az árnövekedés, de ezen belül a víz-, a csatorna- és a szemétszállítás díja átlagosan mintegy 11 százalékkal csökkent, mialatt a helyi tömegközlekedés 4,9 százalékkal került többe.

A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,8, a ruházkodási cikkekért 1,2, az egyéb cikkekért 0,4 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. Az üzemanyagok ára 2,7 százalékkal csökkent. A háztartási energia esetében is árcsökkenés (10,3 százalék) volt. A távfűtésért 17,7, gázért 10,9, az áramért 10,3 százalékkal kellett kevesebbet fizetni.

Októberhez viszonyítva – a fogyasztói árak átlagosan 0,1 százalékkal csökkentek. Ezen belül az élelmiszerek ára szintén 0,1 százalékkal csökkent. Árcsökkenés volt az étolaj (4,9 százalék), a liszt (4,8 százalék), a cukor és az idényáras élelmiszerek, azaz a burgonya, friss zöldség, gyümölcs (2,1-2,1 százalék), valamint a sertéshús (1,7 százalék) esetében. Nőtt azonban a sajt (2,0 százalék), a száraztészta (1,6 százalék) és a tej (1,0 százalék) ára.

A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak 1,0 százalékkal. Szintén áremelkedés következett be a ruházkodási cikkek körében (0,8 százalék), a szezonváltás miatt. Az átlagnál nagyobb mértékben, 1,4 százalékkal csökkent a háztartási energia ára. Az üzemanyagokért 1,9 százalékkal kellett kevesebbet fizetni.

A tartós fogyasztási cikkek körében 0,1 százalékos árcsökkenés volt. Ami az infláció kamatpolitikára vonatkozó hatásait illeti, egybehangzó elemzői vélemények szerint folytatódhat a kamatcsökkentési ciklus, erre a háromszázalékos jegybanki inflációs céltól messze elmaradó árindex nincs gyakorlati hatással. Azaz az évet újabb 20 bázispontos kamatvágás után 3 százalékos rátával búcsúztatja a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa.

Sokkal lejjebb már nem vezet út, elemzők szerint a 2,80-as szint már kritikusnak tekinthető, a magyar eszközök kamatprémiuma szempontjából, azaz a befektetők mélyen elgondolkoznak azon, hogy érdemes-e ilyen kevés hozamért ekkora kockázatot vállalniuk. Mert ne felejtsük, hogy a magyar államadósság mindhárom nagy nemzetközi hitelminősítőnél ma is a befektetésre nem ajánlott, azaz bóvli kategóriában van, és onnan rövid időn belül nem is törhet ki.