Még egy hónapot várni kell az újabb inflációs csúcsra

Nem hozott ezúttal bombameglepetést az infláció, amelynek novemberi értéke 0,9 százalék lett, azaz megragadt az előző hónapban mért, 38 éves rekordnak számító szinten. A csúcsjavítás decemberre maradt, a 11,1 százalékos újabb rezsicsökkentés hatása ugyanis akkor érvényesül.

Azoknak lett igazuk, akik a november elsejétől élő 11,1 százalékos rezsicsökkentés igazi inflációs „nyomatékát” decemberre datálták. A novemberi fogyasztásról kiállított számlák ugyanis jórészt decemberben landolnak a postaládákban, így csak akkor élesedik az új villany-, távhő- és gáztarifa. Ennek megfelelően a decemberi fogyasztói árindex rekordmélységbe, 0,4 százalékosra mérséklődhet az év utolsó havában.

Az olcsóbb áram hatása decemberben jelenik meg az inflációban
Áram

Novemberben 0,9 százalékos, azaz változatlan éves összevetésű pénzromlásra számítottak ez elemzők, akik 2013 egészét 2 százalék alatti átlagos inflációval írják le.  

Ami a konkrét adatokat illeti, 2012. novemberhez viszonyítva az élelmiszerárak az átlagosnál kisebb mértékben, 0,4 százalékkal emelkedtek. Ezen belül nőtt a sajt (8,2 százalék), a tej (6,0 százalék) és a sertéshús (2,2 százalék) ára. Átlag felett, 10,6 százalékkal emelkedett a szeszes italok, dohányáruk ára. A szolgáltatások esetében szintén átlag feletti, négyszázalékos volt az árnövekedés, de ezen belül a víz-, a csatorna- és a szemétszállítás díja átlagosan mintegy 11 százalékkal csökkent, mialatt a helyi tömegközlekedés 4,9 százalékkal került többe.

A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,8, a ruházkodási cikkekért 1,2, az egyéb cikkekért 0,4 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. Az üzemanyagok ára 2,7 százalékkal csökkent. A háztartási energia esetében is árcsökkenés (10,3 százalék) volt. A távfűtésért 17,7, gázért 10,9, az áramért 10,3 százalékkal kellett kevesebbet fizetni.

Októberhez viszonyítva – a fogyasztói árak átlagosan 0,1 százalékkal csökkentek. Ezen belül az élelmiszerek ára szintén 0,1 százalékkal csökkent. Árcsökkenés volt az étolaj (4,9 százalék), a liszt (4,8 százalék), a cukor és az idényáras élelmiszerek, azaz a burgonya, friss zöldség, gyümölcs (2,1-2,1 százalék), valamint a sertéshús (1,7 százalék) esetében. Nőtt azonban a sajt (2,0 százalék), a száraztészta (1,6 százalék) és a tej (1,0 százalék) ára.

A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak 1,0 százalékkal. Szintén áremelkedés következett be a ruházkodási cikkek körében (0,8 százalék), a szezonváltás miatt. Az átlagnál nagyobb mértékben, 1,4 százalékkal csökkent a háztartási energia ára. Az üzemanyagokért 1,9 százalékkal kellett kevesebbet fizetni.

A tartós fogyasztási cikkek körében 0,1 százalékos árcsökkenés volt. Ami az infláció kamatpolitikára vonatkozó hatásait illeti, egybehangzó elemzői vélemények szerint folytatódhat a kamatcsökkentési ciklus, erre a háromszázalékos jegybanki inflációs céltól messze elmaradó árindex nincs gyakorlati hatással. Azaz az évet újabb 20 bázispontos kamatvágás után 3 százalékos rátával búcsúztatja a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa.

Sokkal lejjebb már nem vezet út, elemzők szerint a 2,80-as szint már kritikusnak tekinthető, a magyar eszközök kamatprémiuma szempontjából, azaz a befektetők mélyen elgondolkoznak azon, hogy érdemes-e ilyen kevés hozamért ekkora kockázatot vállalniuk. Mert ne felejtsük, hogy a magyar államadósság mindhárom nagy nemzetközi hitelminősítőnél ma is a befektetésre nem ajánlott, azaz bóvli kategóriában van, és onnan rövid időn belül nem is törhet ki.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.