Mégsem kell az átvállalt önkormányzati adósság után 49,7 milliárd forintot egyszeri befizetésként leróniuk a bankoknak – erről adott be az utolsó pillanatban módosító indítványt a kormány az idei költségvetést ötödszörre megváltoztató javaslathoz.

Egyszersmind az adóemelő Varga-csomaghoz is benyújtottak egy változtatást, amellyel bőven pótolják az így hiányzó bevételt. A tranzakciós illetékbefizetések alapján vetnek ki egyszeri különadót a bankokra arra hivatkozva, hogy elmaradt a tervektől a befizetés. A január-áprilisi tranzakciós adó 208 százalékát kell befizetni: 75-80 milliárd forintot.

Az eredeti tervekben szereplő egyszeri banki különadó szakértők szerint egyfajta államcsődöt is jelentett volna: az állam ugyanis az adósság egy részét, egészen pontosan 7 százalékát nem fizette volna ki, illetve visszakérte volna. Márpedig ha az állam a tartozásainak egy részét nem fizeti ki, azt szelektív államcsődnek hívják. A Nemzetgazdasági Minisztérium korábban közleményben hangsúlyozta: ez nem így van, miután az átvállalt adósságra csak díjat vetnek ki. Ráadásul szerintük az átvállalással a bankok is jól jártak, hiszen így stabilabb adóst kaptak, vagyis a kockázati besorolások változása miatt még nyereségük is keletkezhetett az ügyleten.

Ez az érv azonban láthatóan keveseket győzött meg, a legfontosabb pedig az lehetett, hogy a hitelminősítők sem igazán nézték jó szemmel a lépést – ezért az utolsó pillanatban beterjesztett változtatás. Ebben egyébként azt a lehetőséget továbbra is fenntartják, hogy a bankok további önkormányzati tartozásokat írassanak át az államra, a 7 százalékos díj megfizetése mellett (vagyis, ha így is megéri).

Ám miután ez utóbbiból várhatóan nem lesz sok bevétel, pótolni kellett az így kieső milliárdokat. A másik módosítás erről bőven gondoskodik, az indoklás szerint egyébként azért, mert így a bankok "eredeti vállalásuknak megfelelően" járulnak hozzá a csekk- és készpénzadóként elhíresült illetékbevételekhez. Az, hogy a pénzintézetek "vállaltak" volna bármekkora befizetést, eddig nem volt ismert, az azonban tény: a kormány több mint 300 milliárd forintra számított ebből a forrásból, ám ennek várhatóan a fele sem jött volna össze.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter korábban ezt azzal magyarázta, hogy az új adó miatt sokan – vállalatok, magánszemélyek – alakították át bankhasználati szokásaikat. Kevesebbet utalnak, egyben vesznek fel pénzt, vagy – nagyvállalatok esetében – akár külföldön bonyolítanak le egyes tranzakciókat. A miniszter pár hónapja még ugyan azt mondta: ezért senkit sem büntetnek meg, és egyeztetnek a bankokkal a problémáról, most már ez elmaradt.

Az új különadó egyszeri sáp, ám arról nincs szó, hogy a bankok ezt ne háríthatnák át az ügyfelekre – annak ellenére, hogy egyszeri és visszamenőleges összegről van szó. A tranzakciós illetéket a jegybank felmérése szerint eddig 94 százalékban az ügyfelekkel fizetették meg a pénzintézetek. Augusztustól az eredeti Varga-csomag szerint egyébként is emelkedniük kellett volna a készpénzfelvételt vagy az utalásokat terhelő jutalékoknak (hiszen az illetéket a készpénzfelvétel esetén az eddigi 3 ezrelékről 6-ra, átutalásoknál pedig 2 ezrelékről 3 ezrelékre emelték). A legújabb módosítást követően tehát a bankoknak aligha lesz más dolguk, mint hogy korábbi, az adóemelés miatt tervezett augusztusi növelésnél nagyobb mértékben emeljék a díjakat.