Annak ellenére, hogy az Európai Bizottság jelezte, a magyar kormány pótlólagos intézkedésekkel biztosíthatná, hogy idén is mindenképpen a háromszázalékos küszöbérték alatt maradjon az államháztartás hiánya, sem Árokszállási Zoltán, az Erste, sem Török Zoltán, a Raiffesien elemzője nem számít arra, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter már a következő napokban kiigazító csomagot állítana össze.

A szakértők szerint viszonylag kis összegről, pár tízmilliárd forintról lenne szó, Török szerint ráadásul a hiány a költségvetésbe beépített tartalékokkal is tarthatónak tűnik. Ugyanakkor azt is megjegyezték: újabb intézkedések nélkül valószínűtlen, hogy kikerüljünk az uniós szégyenpadból – hacsak nem teljesít a gazdaság a vártnál jobban, de erre vajmi kevés az esély. (A magyar kormány 0,7 százalékos GDP-bővülést vár idén, míg Brüsszel 0,2 százalékkal számol.)

Árokszállási szerint azonban attól még nem feltétlenül lefutott ügy a túlzottdeficit-eljárás fenntartása, hogy a Európai Bizottság előrejelzése szerint idén és jövőre sem szorítja Magyarország a GDP három százaléka alá az államháztartás hiányát. Az uniós pénzügyminiszterek tanácsa (Ecofin) ugyanis majd csak júniusban dönt a kérdésben, május közepén viszont a Központi Statisztikai Hivatal publikálja előzetes adatait a magyar gazdaság idei első negyedéves teljesítményéről.

Az elemző szerint pedig nagyon valószínű, hogy a magyar kormány csak ennek az adatnak az ismeretében dönt majd arról, miként reagáljon az Európai Bizottság előrejelzésére. Amennyiben a GDP kedvezően alakul, a kabinet alighanem erre hivatkozva igyekszik majd meggyőzni a bizottságot, illetve az Ecofint. Hasonló véleményen van Török is, hozzátette: a júniusi döntésig még biztosan igyekszik majd politikai úton, tárgyalásokkal „puhítani” a bizottságot és az Ecofint a magyar kormány.

Amennyiben viszont a GDP-adat elmarad a remélttől, akkor elképzelhető, hogy a kabinet már májusban további intézkedésekről dönt annak érdekében, hogy elérje a túlzottdeficit-eljárás lezárását. Ehhez idén mindössze pár tízmilliárd, jövőre pedig mintegy százmilliárd forint értékű, állandó egyenlegjavítást eredményező kiigazításról kellene dönteni. Ám azt továbbra sem tartják valószínűnek, hogy a kormány a háztartásokat közvetlenül érintő megszorító intézkedéseket hozzon.

Ha minden igyekezet ellenére a remélt célt a nyár folyamán mégsem sikerülne elérni, az persze komoly csalódás lesz a kabinet számára, ám ősszel jöhet a következő forduló. Akkor ugyanis az elektronikus útdíj bevezetéséből és a pénztárgépek online ellenőrzéséből már látszódhat „valami”, s akkor ezekre az eredményekre támaszkodva a kormány újra megpróbálhatja meggyőzni az Európai Biztosságot és a pénzügyminiszterek tanácsát.

Kérdésünkre, ha idén megszűnne a túlzottdeficit-eljárás Magyarországgal szemben, várható-e, hogy a kormány választási költségvetéssel vág neki 2014-nek, egyöntetűen úgy reagáltak, hogy a jelenlegi helyzetben erre nemigen van lehetőség. A legtöbb, amire a kabinet vállalkozhat, a pedagógusi életpályamodell elindítása és a rezsicsökkentés esetleges folytatása. Utóbbival ráadásul úgy csökkentik a lakosság terheit, hogy annak nincs közvetlen hatása a költségvetésre.

Ha a várakozások ellenére mégis lazítana a büdzsé szigorán a kormány, akkor az elemzők szerint a személyijövedelmadó-rendszeren változtathat még a kabinet, illetve járulékcsökkentést tartanak elképzelhetőnek. Az intézkedések elsősorban az alsó középosztály számára lehetnek kedvezőek.

Varga Mihály