A kormány megküldte az Európai Uniónak a több évre előretekintő gazdasági prognózist. Milyen lesz a fogadtatás? Hol tartunk a gazdasági átalakításban és az elszámoltatásban? Kell-e változtatni jövőre az adórendszeren? Hol tart az egyéni nyugdíjszámla szervezése és a devizahitelesek megsegítése? – erről készített összeállítást az MR1-Kossuth Rádió.

Már teljes terjedelmében olvasható a magyar konvergenciaprogram, amelyet a kormány pénteken elküldött Brüsszelnek. Ez olyan makrogazdasági prognózis, amely a következő évek legfontosabb gazdasági adatait tartalmazza. Így a növekedésre, az inflációra, az államháztartás hiányának csökkentésére és a költségvetés hiányának, a deficitnek a lefutására ad előrejelzést.

Kétféle, egy óvatos és egy optimistább növekedési pályát vázoltak fel, előbbi 3-4 százalékos sávban, utóbbi már 4 százalék fölötti növekedést is tartalmaz. Az államadósság-pályát már ismerjük a Széll Kálmán-tervből: folyamatosan csökken. Az infláció jövő év végére eshet három százalék alá. Brüsszel kiolvassa majd belőle, amit számon kér: a fenntarthatóságot

Varga Mihály elmondta, tavaly májusa óta a magyar kormány világos és logikus gazdaságpolitikát követ, melynek első lépése a válságkezelés volt – közölte Varga Mihály. Az új kabinet ugyanis az előző kormánytól olyan költségvetést vett át, amely megalapozatlan volt, olyan gazdasági csomagot kellett hát megalkotnia, amely nem csak a költségvetés kiadási és bevételi oldalára koncentrál, hanem a gazdasági növekedés és az egyensúly érdekében is tesz lépéseket.

Az államtitkár szerint idén már azoknak a programoknak kell elindulniuk, amelyek ezt az egyensúlyi helyzetet és a gazdasági növekedést segítik elő.

A mostani, Brüsszelnek küldött beszámoló a Széll Kálmán-terv intézkedési irányait mintegy száz oldalon részletezi. Varga Mihály szerint mind a Széll Kálmán-tervet, mind pedig a konvergenciaprogram első anyagát és első intézkedéseit egyaránt kedvezően fogadta a piac, ami reményt nyújthat arra, hogy a Magyarország az elmúlt nyolc év extrém magas kockázati besorolásából kedvezőbb pozícióba kerüljön, és a beruházók bizalma újra megerősödjön hazánk iránt.

Az államtitkár kijelentette: a kormány elszánt a Széll Kálmán-terv végrehajtására, és ahhoz partnereket keres. Azt szeretnék megértetni a szereplőkkel, hogy a terv végén mindenki jobban jár. Úgy fogalmazott: a terv következtében, az optimistább várakozások szerint 2014–2015-re a foglalkoztatásban, a költségvetés állapotában, a nyugdíjrendszer stabilitásában a pozitív előjelek lesznek majd a dominánsak. Az átalakításnak több eleme van, az arányos adórendszer kialakítása 2013 január 1-jére valósul meg, a különadóknál 2012 lesz az utolsó év, 2013-ra pedig már extraadók nélkül kell teljesítenie a gazdaságnak – mondta.

Az állami foglalkoztatási szolgálat adatai szerint 650 ezer munkanélküli van hazánkban, ehhez hozzá kell számolni mintegy 100-150 ezer embert, akik vagy kívül esnek a regisztráción, vagy rokkantként tartják őket nyilván, ám tudnának dolgozni. Varga Mihály szerint az előző kormány elhibázott lépése volt, hogy az Út a munkához közmunkaprogram megvalósítását az önkormányzatokra bízta. Véleménye szerint ugyanis egy ekkora tömegeket érintő problémát állami szinten kell kezelni.

Az államtitkár úgy vélte: az ügy gazdája a Belügyminisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium kell, hogy legyen. A közmunkaprogramba be kell vonni az olyan állami szintű munkahelyteremtő lehetőségeket, mint a Vásárhelyi-terv, a tározók építése, a gátak megerősítése és az árvízvédelem. De az önkormányzatok és a magáncégek foglalkoztatási lehetőségeit sem szabad figyelmen kívül hagyni – tette hozzá.

Az egykulcsos adó miatt néhány kereseti kategóriában csökkentek a jövedelmek, és a kisebb adókulcs miatt a költségvetésbe is kevesebb folyt be.

Varga Mihály szerint fél év mindenképpen kell ahhoz, hogy az adócsökkentés hatásai megmutatkozhassanak a keresletnövekedésben és a munkahelyteremtésben, valamint a költségvetési bevételek növekedésében is. A féléves türelmi idő felénél járunk, ám az irány jó – fogalmazott. Ha egyenesbe kerülnek a háztartások és a vállalatok költségvetései, akkor egy idő után a kereslet és beruházások is növekedni fognak – tette hozzá.

Az államtitkár elmondta: a nyár folyamán a kormány döntést hoz az egyéni nyugdíjszámláról is. 2012-től ráállnak az egyéni számlás rendszerre, amelyben az állami nyugdíjrendszerben részt vevők követni tudják befizetéseiket, és viszonylag biztosan ki is tudják számolni, hogy mennyi lesz a nyugdíjuk.

Varga Mihály szerint a magánnyugdíjpénztáraknál oly vonzó elemeket, az örökölhetőséget, a pontos egyéni számlás követhetőséget kell az állami nyugdíjrendszerbe is beépíteni, mert ezek voltak igazán vonzók az emberek számára a magánnyugdíjpénztárakban.